Szombaton 8 órakor megkezdődött a népszámlálás, amely során a lakosság számáról, továbbá a lakásokról és a háztartásokról, a lakosság életkörülményeiről és gazdasági tevékenységéről gyűjtenek statisztikai adatokat. A két népszámlálási kérdőív közül az egyik a magánszemélyekre vonatkozó kérdéseket tartalmazza, a másik pedig a háztartásokra, a lakóhelyekre és az esetleges mezőgazdasági tevékenységre vonatkozókat. Az év legnagyobb társadalmi eseményének minősített összeírás dokumentálja a legutóbbi, a 2011-es népszámlálás óta végbement társadalmi változásokat, és alapja lehet a majdani közpolitikának, fejlesztéseknek, valamint kutatásoknak.
A hónap végéig mintegy 15 ezer számlálóbiztos járja a terepet, azaz a számára kijelölt körzetet, bizonyos, elsősorban többnemzetiségű térségekben asszisztensek kíséretében, akiknek az a feladatuk, hogy a nyelvi akadályok elhárításában segítsék a kérdezőbiztosokat és a polgárokat. A népszámlálásban köteles részt venni minden, szerbiai bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szerb állampolgár, függetlenül attól, hogy ideiglenesen máshol – Szerbiában vagy külföldön – tartózkodik-e, továbbá az állandó jelleggel Szerbiában tartózkodó külföldi, valamint a tartózkodási engedéllyel Szerbiában tartózkodó külföldi állampolgár.
A bejelentések értelmében a számlálóbiztosok a hét minden napján 8 és 20 óra között kopogtathatnak, illetve csöngethetnek be a polgárokhoz. A számlálóbiztosok kötelesek igazolni magukat, a polgárnak pedig jogában áll feljegyezni a számlálóbiztos azonosító számát. Akit nem találnak otthon, azt legalább még egyszer felkeresik. Amennyiben akkor sem tartózkodik az otthonában, üzenetet hagynak neki. Az üzeneten található telefonszámot felhívva időpont egyeztethető a számlálóbiztossal, de ha valakinek jobban megfelel, akár telefonon is lebonyolíthatja a népszámlálás folyamatát. Utóbbi állítólag legfeljebb 30 percet vesz igénybe, azzal, hogy minél népesebb egy család, annál tovább tart a 69 kérdéses kérdőívek kitöltése. Az idén először elektronikusan végzik a számlálóbiztosok, azaz ezúttal papír kérdőívek nélkül érkeznek.
A térség sok másik országával ellenben Szerbiában nincs lehetőség arra, hogy a polgárok online kitöltsék a kérdőívet. A 15 évnél fiatalabbak adatait a szülő, az örökbefogadó vagy a gyám köteles megadni. Amennyiben valamelyik családtag nem tartózkodik otthon, a többi családtag adja meg a számlálóbiztosnak az adatokat erre a személyre vonatkozóan.
A 69 kérdés közül az alkotmány értelmében kettőre nem kötelező válaszolni, ezek a nemzeti és a vallási hovatartozásra vonatkozóak. PetarKorović, a népszámlálást országos szinten megszervező és lebonyolító Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatójának segédje ehhez kapcsolódóan kifejtette: „Nem szabad azt az érzést kelteni, hogy ezekre a kérdésekre nem kell válaszolni. A polgárnak valóban alkotmányos joga nem nyilatkozni nemzeti és vallási hovatartozásáról, ám ezek éppen a legfontosabb kérdések közé tartoznak.” A nemzeti identitásra vonatkozó kérdésekre való válaszadás fontosságát a vajdasági magyarság politikai képviselői és intézményvezetői ugyancsak hangsúlyozták az elmúlt időszakban. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke pénteki sajtótájékoztatóján arra kérte a polgárokat, hogy vallják meg nemzeti és vallási hovatartozásukat, továbbá anyanyelvüket. A legutóbbi népszámláláskor 253 899 magyar élt Szerbiában.
Biztos csökkent, de mennyivel? A statisztikai hivatal a későbbiekben bejelentendő ütemterv szerint az idén november vége és 2024. június 30-a között teszi közzé a népszámlálás eredményét a különböző kategóriákban. Ami a lakosság számát illeti, ez a 2011-es népszámlálás szerint 7 186 862 volt, ám a statisztikai hivatal becslése szerint 2021 végéig 6 834 326-ra csökkent. Ugyanakkor Ivan Marinković népesedéskutató becslése szerint az előző népszámlálás óta eltelt időszakban feltehetőleg 700 000-rel csökkent a lakosság száma, 500 000-rel a természetes fogyás, további 200 000-rel az elvándorlás következtében. |
Eddig 430 ezret vettek nyilvántartásba A Köztársasági Statisztikai Intézet tegnapi közlése szerint eddig 430 ezer polgárt írtak össze. Az intézet emlékeztet arra is, hogy akit bármi érdekel a népszámlálást illetően, mindennap 8 és 20 óra között tájékozódhat az infoközpont telefonszámán (0800 444005 – a hívás díjtalan), vagy a népszámlálsás honlapján (https://popis2022.stat.gov.rs). |
Marslakók, hupikék törpikék... A Danas napilap összeállítása szerint a Jugoszlávok Népi Mozgalma elnevezésű szervezet Belgrádban és más szerbiai városokban plakátokkal népszerűsíti a jugoszláv nemzeti hovatartozás megvallását. Tizenegy évvel ezelőtt 23 303 polgár vallotta magát jugoszlávnak, a legtöbben Belgrádban, Szabadkán, Újvidéken és Nagybecskereken. Mások a nem létező vajdasági nemzeti hovatartozást próbálják népszerűsíteni. A statisztikai hivatal korábbi magyarázata szerint utóbbiak válaszát a regionális hovatartozás rubrikába írják be a számlálóbiztosok. Az ismeretlen rubrikát akkor jelöli ki a biztos, ha a polgár például marslakóként, pacifistaként, esetleg hupikék törpikeként (Smurfs avagy Štrumfovi) definiálja magát – 2011-ben csaknem 82 ezren vallották magukat nem létező nemzetiségűnek. |