H.D. 26 éves. Tavaly nyáron diagnosztizálták nála a Hodgkin's lymphoma nevű betegséget, ami tulajdonképpen nyirokcsomó-daganat, vagyis rák. Két évvel ezelőtt augusztusban vette észre, hogy csomók vannak a nyakán. Amit novembertől számos tünet követett: bedagadt a szája, hólyagok jelentek meg a bőrén, kicsit-kicsit megjelent a nátha, begyulladt a torka... vagyis az immunrendszer jelentős mértékben legyengült.
– Az igazság az, hogy az orvosok nem akarták elhinni, a diagnózis ellenére sem, hogy Hodgkin's lymphomáról van szó, ugyanis akiknek ilyen betegségük van, sokkal rosszabb állapotban vannak. A tünetek azt mutatták, hogy valami miatt legyengült az immunrendszerem, de erre nem gondoltak mindaddig, amíg észre nem vették, hogy a tüdőm körül megjelentek a csomók. Elvégezték a biopsziát a nyakamon levő csomókból, és ekkor egyértelművé vált – magyarázta a fiatal lány. A biopszia eredményét, vagyis azt, hogy rákos megbetegedésről van szó, telefonon közölték vele.
– Azt is közölték velem, hogy nem kell Kamenicára mennem, hanem a Szabadkai Közkórházban kell jelentkeznem. Akkor annyit tudtam, hogy citosztatikus kezelésre kell mennem. A hematológus javaslatára vettem fel az első kemoterápiát. Négy kemoterápiát írtak ki nekem. Minden kemoterápia két részből áll, és 15 nap különbséggel adják be. Egy alkalom 12 órát vesz igénybe. Kezdetben 7-8 óra alatt megkaptam az adagot, de 12 óra lett belőle, mert az erek nehezen viselték azt a folyadékot – mondta H.D., majd folytatta: – Sokkal érzékenyebb lettem a szagokra, és hányingerem volt, de ez később megszűnt. Ugyanis kétféle orvosságot ittam, ami segített abban, hogy ezt leküzdjem. Meg kell mondanom, hogy nem az orvosok javasolták, hanem ismerősöktől szereztem tudomást a gyógyszerekről. Az egyik az Ondasan, amit rákos betegeknek adnak a terápia idején. Helyette Klometolt adnak, ami a hányinger csökkentésére van. A másik gyógyszer, amit ittam, a Dexason, ami egyfajta oldószer, és abban segít, hogy a gyógyszer ne legyen akkora megterhelés a szervezetnek – magyarázta. A Dexasont minden egyes kemoterápiás kezelésnél kérnie kellett, miután allergiás reakciók léptek fel nála. Az Ondasan tablettákat pedig saját pénzből vette 2700 dinárért.
– Egy doboz egy alkalomra elég. Meg kellett vennem, mert az orvosom úgy ítélte meg, hogy nekem nincs rá szükségem, így nem is írta ki receptre – emelte ki H.D., majd folytatta: – De majd mikor már Kamenicára kerültem, kiírattam az ottani orvossal – mondta. – A negyedik kemoterápia után elvégezték a CT-t, és kiderült, hogy a daganatok visszahúzódtak. Sem a tüdőben, sem a lépben, sem a gyomorban nincsenek csomók. A biztonság miatt, vagyis hogy ne újuljon ki a betegség, sugarazásra küldtek Kamenicára. Mivel a csomók a nyak környékén jelentek meg, a mellkast sugarazták, azzal, hogy később a lépemet is meg akarták sugarazni, holott korábban nem vettek ott észre ilyen jellegű elváltozást – mondta. Mulasztásokra derült fény.
– Kiderült, hogy mielőtt megkezdték volna a kemoterápiát, el kellett volna végezni egy teljes körű CT-t, ultrahangos felmérést, hogy megállapítsák, pontosan hány csomó van, és a testben hol található. Ezt a felmérést a kemoterápia után végezték el, de ekkor már nem látszódott semmi, vagyis nem is lehetett bebizonyítani, hogy más szervben is lett volna csomó – mondta a lány, majd folytatta: – Ez úgy derült ki, hogy a sugárterápia után nagyon rosszul voltam. Legyengült az immunrendszerem ezektől a terápiáktól, és a szervezetemben elszaporodott a candida gomba. De akkor az orvos sem tudta, hogy az állandó hányás minek a következménye. Úgy döntöttem, hogy egy másik országban, másik orvos szakvéleményét kérem ki. Eljutottam Szegedre, ahol az ottani doktornő lépésről lépésre elmagyarázta, hogyan is kellett volna az egész kezelésnek lezajlania – mondta.
– Sajnos nem tudtam a jogaimat, és mint utólag kiderült, bizonyos helyzetekben Magyarországon is kezeltethettem volna magam, ha az itteni orvosom oda küld. A szegedi doktornő világosított fel arról, hogy létezik egy úgynevezett PET-CT, amivel a kezelés előtt egy teljes körű felmérést végezhettek volna. Ez ma már logikus, hiszen amikor utazni készülünk, elővesszük a térképet, hogy tudjuk, hova megyünk. Elmondta azt is, hogy hol végeznek ilyen vizsgálatot és mennyibe kerül. Megkérdezte, tudom-e fedezni, és ötleteket is adott, hogy ezt a pénzt milyen módon kérhetem vissza. Ennek is utána jártam. Akkor kiderült, hogy ilyen vizsgálat miatt a szabályzatok szerint Ausztriába kell mennem, ugyanis előírás van arra, hogy mely betegségeket mely külföldi országokban lehet kezeltetni. Felhívták a figyelmem, hogy ezt a PET-CT-s vizsgálatot nálunk is csinálják, és mint kiderült, éppen Kamenicán van egy ilyen berendezés. Ezt az itteni orvosom nem ajánlotta fel, sőt még azt sem említette, hogy van egy ilyen vizsgálat, és hol lehet elvégeztetni, illetve mennyibe kerül – mondta H.D. Ezek után a lány elutasította a lépe sugárkezelését. Persze saját felelősségére.
Az orvosi hanyagság áldozatául esett lány tanácsa: annak ellenére, hogy az orvosok mit közölnek, mindenről tájékozódni kell, kérdezni, és amennyiben lehetőség nyílik rá, másik orvos szakvéleményét is ki kell kérni. Nem azért, mert mindent felül kell bírálni, csak azért, hogy kellő információk birtokában legyünk. Rámutatott, kezelése zökkenőmentes volt, nem kellett hónapokat várnia egy-egy vizsgálatra, és az egészségügyi dolgozók kedvesen viszonyultak hozzá, mégis úgy érzi, a több információ és a tájékozottság számos megpróbáltatástól kímélte volna meg.
