Bunyik Zoltánt, a VMSZ egykori alelnökét, s korábbi vajdasági oktatási és művelődési titkárt az utóbbi időben a vajdasági magyarság, elsősorban az internetes közösség egy újabb oldaláról ismerheti meg. A közelmúltban ugyanis egy pénzügyi kultúra népszerűsítésével és befektetési tanácsadással foglalkozó nonprofit internetes portált indított, amely a www.befektetesi-tanacsado.com címen érhető el.
Az okleveles matematikust és befektetési tanácsadót a tartományunkban mindenképpen rendhagyó kezdeményezésről faggattuk.
– A pénzügyi műveltséget nonprofit módon népszerűsítő portálunkhoz hasonló kezdeményezésből az egész magyar nyelvterületen is csupán 2–3 működik. Egyrészt azért, mert a téma teljesen új, másrészt a weboldalak többsége kommerciális célokkal készült, vagyis hogy egy bizonyos terméket, szolgáltatást reklámozzon. A pénzügyi tudatosság és jártasság fejlesztésének ösztönzésére a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió is lépéseket tett. Az OECD Tanácsa 2005-ben ajánlást fogadott el, az EU Bizottsága pedig 2007-ben közleményt adott ki, amelyben mindkét szervezet megfogalmazta a magas színvonalú pénzügyi kultúra fontosságát. Mi pedig ezeket az irányelveket követjük. A honlapon nem kell regisztrálniuk a felhasználóknak, s nem reklámozunk egyetlen bankot, biztosítót sem. Felhasználóinknak az elektronikus levélen keresztüli tanácsadás ingyenes, s csupán kifejezett kérelmére utaljuk őket szakemberhez személyes konzultációra. Ennek viszont már díja van.
Konkrétan, melyek azok az információk, amelyeket a portálon keresztül nyújtani óhajtanak az érdeklődőknek?
– Mindenekelőtt közérthetően szeretnénk tájékoztatni a polgárokat az új pénzügyi intézményekről (önkéntes magánnyugdíjpénztár, tőzsde, befektetési bank, brókervállalkozások stb.) és az új pénzügyi eszközökről (befektetési alap, eszközalap, kombihitel, befektetéssel egybekötött biztosítás, unit linked programok stb.). Rá szeretnénk mutatni, hogyan működnek ezek, mire jók, illetve arra, hogy hol érhetőek el ezek a lehetőségek. Ezenkívül online tanácsadást is nyújtunk a mindennapi pénzügyi problémák kapcsán: hol lehet a legmagasabb kamattal lekötni betétet, hol a legolcsóbb a hitel, melyik biztosítás a legelőnyösebb, milyen módon érhető el a banki kamatnál magasabb hozam stb. Ugyanakkor nagy teret szenteltünk az általános pénzügyi műveltségnek is: melyek a jó hitelek, és melyek azok, amelyeket kerülni kell, melyek a felesleges kiadásaink, amelyeket tudatlanságból adunk ki, miért fontos az aktív munkaévekben gondoskodni a jövőről, és még persze sok más témát szándékozunk felölelni.
Kiket tekintenek elsősorban célcsoportnak?
– Minden nagykorú polgár részére van mondanivalónk. Ugyanis pénzügyei mindenkinek vannak, annak is, aki pénzhiányban van, de annak is, aki takarékosságát szeretné reális értéken tartani, vagy tőkéjét növelni.
Ön szerint a média és a vajdasági magyarok mennyire tájékozottak az őket érintő pénzügyi és közgazdasági kérdésekben?
– A vajdasági magyarság teljesen tájékozatlan, s gyenge vigasznak számít az, hogy a szerbség sem tájékozódottabb náluk. Szerbiában a pénzügyi szektor reformja 2003 és 2006 között kezdődött, s ez még mindig tart. A legújabb pénzügyi intézményeket és eszközöket még a frissen végzett közgazdászok sem ismerik. Ugyanez a helyzet az újságírókkal is. Az érdeklődés nagy ezek iránt, de kevés az információforrás.
Mi az, amire jobban oda kellene figyelnünk?
– Elsősorban mindenkinek tisztán kellene látnia saját pénzügyi helyzetét. A közhiedelemmel ellentétben nem a vagyon és a fizetés a legfontosabbak, hanem a készpénzáramlás, az ún. cashflow. Tehát vagyonunkat aszerint kell látnunk, hogy mi eredményez belőle készpénzbeáramlást és mi készpénzkiáramlást. Az első csoportot minimálisra kell csökkenteni, a másik csoport kapcsán pedig kutatni kell az újabbnál újabb lehetőségeket. Így növelhető a nem munkából származó passzív jövedelem, ez pedig valójában a jólét megalapozója.
Természetesen oda kell figyelni arra is, hogy kitől fogadunk el pénzügyi tanácsot. Ne a postástól, a szomszédtól, a szegény rokontól kérjünk ilyen jellegű tanácsokat, hanem csak azoktól a szakértőktől, akik e téren tőlünk nagyobb tudással rendelkeznek. Én elsősorban tudással rendelkezem. 2006 és 2008 között fejeztem be a belgrádi Közgazdasági Karon egy posztgraduális specializációt, amely feljogosít a befektetési tanácsadó cím viselésére.
Befektetési tanácsadóként miképpen tekint a jelenlegi gazdasági válságra? Ön szerint meddig fog elhúzódni?
– A pénzügyi válság az év elején befejeződött. Visszatért a bizalom, a befektetői kedv. 2009 első félévében a kínai és latin-amerikai beruházások 40-50%-kal növekedtek, ugyanakkor a fejlett országokban ezek a mutatók gyengébbek. Érdekes módon a nagy és stabil belső piaccal rendelkező térségek vészelték át legkönnyebben a válságot: Kína, India, Latin-Amerika. Szerbiában sajnos mindez még nem érezhető. Országunk hitelminősítése – részben a politikai instabilitástól való félelem miatt, részben pedig a makrogazdaság törékeny helyzete miatt – még mindig negatív, márpedig külföldi befektetők nélkül számunkra nincs kiút. .
Az eurózóna inflációs rátája 0%, nálunk pedig 6-8%-ot is adnak az euró lekötésre. Nem emlékeszem, hogy banki betéten volt-e valaha ilyen hozam. Ezt érdemes mielőbb kihasználni, mivel ez az állapot nem fog sokáig tartani. A válság rádöbbentett bennünket arra, hogy milyen sérülékenyek vagyunk. Arra is, hogy az ingatlan egy bebetonozott vagyon, és épp amikor a legjobban kell a pénz, csak áron alul tudjuk eladni. Most a legnépszerűbbek a jó hozamú, de likvid (hozzáférhető) befektetéssel kombinált biztosítások, akár tartalékképzésre, akár nyugdíj-kiegészítésre vagy más célra. Ezek a konstrukciók unit linked biztosítások néven váltak ismertté. Akinek viszont sok pénze van, annak persze mást is tudunk javasolni.
