Szerbiába az elmúlt hónapokban egyre több illegális migráns érkezik, a jelenlegi adatok Aleksandar Vulin belügyminiszter szerint elérték a 2015-ös migránsválság adatait. Ahhoz, hogy a nyugat-balkáni útvonalnak gátat vessenek, a megoldást Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy magyar–osztrák–szerb határerő megalakításában látja. Ennek megvalósításához vezető háromoldalú egyeztetéseket tartottak csütörtökön Belgrádban, amint arról arról korábban beszámoltunk.
A migrációs folyamatok hatékony kezeléséről szóló egyeztetés annak az október 3-án tartott csúcstalálkozónak a folytatása, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb államfő és Karl Nehammer osztrák kancellár is részt vett. A miniszterek szintjén történő tegnapi tanácskozáson többek között jelen volt Siniša Mali pénzügyminiszter, Nikola Selaković külügyminiszter, Aleksandar Vulin belügyminiszter és Bratislav Gašić, a BIA vezetője is. Magyarországot Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter képviselte, míg az osztrák delegációt Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter vezette, mellette jelen volt Gerhard Karner belügyminiszter is.
A tárgyalófelek közös sajtótájékoztatóján Vulin rámutatott, Szerbia, Magyarország és Ausztria közös problémával szembesül, a migránsválság számadatai már-már összehasonlíthatók a 2015-ös migránsválság számadataival. Szavai szerint a migránsok hatalmas nyomást gyakorolnak az ország határaira.
– Ez már nem humanitárius válság, itt bűnügyi bandákról van szó, akik visszaélnek a nehéz helyzetben levő emberekkel, akik az útjuk során megszegnek minden nemzetközi előírást. A törvényeket viszont be kell tartani, nemcsak az ország védelme, hanem polgáraink életkörülményei védelme érdekében is. A nemzetközi és a hazai törvényekkel összhangban kell cselekednünk. Ebben a küzdelemben Szerbia nem lehet egyedül, ahogy Magyarország és Ausztria sem – hangsúlyozta Vulin, kiemelve, a tárgyalófelekkel konkrét feladatokat fogalmaztak meg.
– Szerbia nem vállalt külön kötelezettséget, ugyanakkor partner abban, hogy elkészítsük a tervet, hogyan tudjuk közösen megerősíteni a határvédelmet. Első lépésben ezt Szerbia és Észak-Macedónia közös határán tesszük majd. Ebben Ausztria és Magyarország jelentős segítséget nyújt majd az emberállomány technikai felkészítésében, megnöveljük a járőrök, járőregységek jelenlétét a határon. Vagyis Szerbia továbbra is azt fogja tenni, mint eddig, csak jóval nagyobb anyagi és nem mellékesen politikai támogatással. Nem lesznek újabb befogadó központok, állomáshelyek kialakítva az ország területén a migránsok befogadására, és a jelenlegi kapacitások növelésében sem gondolkodunk. Csak ellenőrizni kívánjuk a határátlépéseket és csökkenteni szeretnénk az illegális határátlépést Szerbia felé – magyarázta.
Gerhad Karner leszögezte, a határon átnyúló szervezett bűnözés határon átnyúló együttműködést von maga után annak megfékezésében. Köszönetet mondott Szerbiának, hogy megígérte, igyekszik a migránspolitikáját úgy alakítani, hogy azzal támogassa az Európai Unió törekvéseit.
– Az év első időszakában több mint 58 ezer menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriában, de például Tunézia, Marokkó és India esetében egyáltalán nem indokolt a menekültstátusi kérelem. Ezért ma azt beszéltük meg, fontos, hogy a megfelelő módon védelmezzük a határainkat. Elsősorban technikai együttműködésről van szó. Ausztria ehhez hozzá tud járulni akár szakértők biztosításával – emelte ki.
Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország egyedi helyzetben van, hiszen komoly kettős nyomás alatt áll: az Ukrajnában zajló háború miatt keletről folyamatosan érkeznek a menekültek, eddig mintegy másfél milliónyian. Ezzel párhuzamosan a déli határ is folyamatos „ostrom” alatt áll.
– Ez a szó nem túlzás, tekintettel arra, hogy a migránsok és az embercsempészek a déli határon felfegyverkeztek, és nem átallanak használni lőfegyvereiket részben egymással szemben, részben pedig a magyar határt védő rendőrökkel szemben sem. A számok elképesztő módon emelkedtek. Az idén az év elejétől 195 ezer illegális migránst kellett megállítanunk a déli határon. A tavalyi azonos időszakban ez a szám a 85 ezret sem érte el, 2018-ban pedig az 5 ezret sem – hívta fel a figyelmet Szijjártó, majd hozzátette Brüsszel migrációpárti politikájához most még hozzáadódik a háború és a szankciók okozta globális gazdasági visszaesés és a világélelmezési válság. – Mindezek alapján arra számítunk, hogy ezek a 2015. évet idéző számok még tovább növekednek és a helyzet súlyosabb lesz. Ráadásul most már a nyugat-balkáni szárazföldi útvonal a leginkább érintett útvonal. Korábban a Földközi-tengeri útvonal volt a legzsúfoltabb, mára sajnos a nyugat-balkáni útvonalról érkezik a legtöbb illegális bevándorló – mondta, hangsúlyozva, a magyar álláspont szerint a déli határokon történő illegális bevándorlás nem emberi jogi kérdés, hanem biztonsági, sőt bűnügyi, ugyanis a határ megsértése két biztonságos ország között, bűncselekmény.
Közös erővel igyekeznek majd védeni Szerbia és Észak-Macedónia határát. A felvétel a szerdai rendőrségi akciókor készült, amikor Szerbkeresztúr közelében mintegy 200 migráns alkalmi táborát számolták fel
– Azt is látni kell, hogy az osztrákok, magyarok és szerbek nemcsak a saját határainkat védik, hanem Európát is. Az osztrákok és a magyarok a schengeni kötelezettségeiket is teljesítik akkor, amikor Európa külső határát védik, Magyarország déli határánál. Nekünk az a közös érdekünk, hogy az a védvonal, ami a magyar–szerb határon van, a lehető legdélebbre kerüljön. Ezért értettünk egyet abban, hogy összerakjuk az erőforrásainkat annak érdekében, hogy Szerbia és Észak-Macedónia határát az eddigieknél sokkal jobban meg lehessen védeni. Mivel látjuk a migránsok számát, teljesen egyértelmű, hogy ennek az együttműködésnek egy új dimenzióba kell lépnie. Egy nagy, hatékony határvédelmi erőt kell létrehozunk – fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Nyitókép: Gerhard Karner, Aleksandar Vulin és Szijjártó Péter a közös sajtótájékoztatón (Fotó: Beta)
