A köztársasági egészségügyi biztosító április folyamán elfogadta azt a szabályzatot, aminek alapján azok a személyek, akik fizetik a biztosítást, az egészségügyi biztosító fiókintézeteinél visszaigényelhetik a magánrendelőkben elvégzett vizsgálatok költségeit. Ez a lehetőség magába foglalja a laboratóriumi vizsgálatokat, a röntgenfelvételek elkészítését, az ultrahangos és más speciális diagnosztikai vizsgálatokat is.
Tomica Milosavljević egészségügyi miniszter nyilatkozata szerint, törvényes kötelezettségek közé tartozik a sürgős vizsgálatok azonnali elvégzése, függetlenül attól, hol végzik azt el, emeli ki a Beta hírügynökség jelentése.
– A klinikai központnak el kell ismernie, amennyiben nem tudja 30 napon belül fogadni azt a beteget, aki beutalót kapott például a Szerbiai Klinikai Központ kardiológusához, a gasztroenterológusához, vagy az endokrinológusához. Ezeket a vizsgálatokat a polgárok elvégezhetik azokban az intézményekben, amelyeknek erre van engedélyük, és itt a szolgáltatásért adómemóriás számlát kell kapniuk – magyarázta Milosavljević, majd hozzátette, a páciensnek ez a számla alapján fizeti majd vissza a vizsgálat költségeit az egészségügyi biztosító. A kifizetett összeget pedig a biztosító azon az intézményen kéri számon, amelyik nem tudta a vizsgálatot elvégezni a megadott határidő alatt.
Svetlana Vukajlović, a köztársasági egészségügyi biztosító igazgatónője kiemelte, hogy április óta, amióta elfogadták ezt a szabályzatot, nem érkezett hozzájuk egyetlen kérvény sem a vizsgálat költségeinek visszatérítésére, ugyanis véleménye szerint a polgárokat nem tájékoztatták. Éppen ezért a biztosító 15 ezer plakátot nyomtatott a költség-visszatérítés pontos információival, amit hamarosan minden szerbiai egészségügyi intézetben kifüggesztenek majd.
– Tény, hogy bizonyos esetekben a páciens nem tudja érvényesíteni a törvényes jogait – mutatott rá az igazgatónő, majd hozzátette: ahhoz, hogy a költség-visszatérítés jogát érvényesíteni tudják a páciensek, az egészségügyi intézménynek egy bizonylatot kell kiadnia arról, hogy a vizsgálatot nem tudja elvégezni 30 nap alatt. A visszatérítés egy meghatározott procedúrát igényel, ám a pénzt 30 napon belül megtérítik.
– A napokban tartományi szintű megbeszélést tartottunk a költség-visszatérítésről, de a köztársasági egészségügyi biztosítótól és az egészségügyi minisztériumból kapott utasítások nem világosak. Úgy gondolom, nagyon kevés szerbiai kórház tud eleget tenni ezeknek a követeléseknek – hallottuk dr. Goran Bićanintól, a Szabadkai Közkórház igazgatójától, a tegnap megtartott sajtótájékoztatóján, majd hozzátette:
– Ha megvizsgáljuk Szabadka egészségügyi rendszerét, akkor elmondhatjuk, hogy a kórházban másodfokú egészségügyi ellátás folyik, sok esetben pedig harmadfokú is, mint például az idegsebészet, vagy az érsebészet, mégis nagyon sok esetben az elsőfokú egészségvédelemben is részt veszünk. A szabadkai Egészségház nem rendelkezik szemorvossal, fül-orr-gégésszel, fizioterapeutával, röntgenológussal, vagy laboratóriummal. Vagyis több minden körül meg kell vitatnunk, hogy kinek mi a felelőssége. Ki viseli a felelősséget, ha egy betegnek fáj a torka, vagy a munkahelyi vizsgálata miatt a kórházba kell jönnie, esetleg szemészre van szüksége és nem jut sorra a megadott időn belül, hiszen ezeknek az orvosoknak a munkaideje 200–300 százalékosan ki van töltve. Lehet, hogy a Szerbiai Klinikai Központban, vagy a Vajdasági Klinikai Központban ezt a rendeletet alkalmazni tudják, de felmerül a kérdés, hogy a bevezetését a felsőbb szinteknél, vagy az alsóbb szinteknél kell elkezdeni – mondta. Mint rámutatott véleménye szerint először is az egészségügyi biztosítást kellene pontosabban megfogalmazni, hogy a páciens maga megválaszthassa, hogy hol szeretné gyógyíttatni magát. Mint ahogy az már nyugaton is működik.
– Az ötlet nagyon jó, és támogatom, de nem tudnak meggyőzni, hogy a Kamenicai Intézetben, ahol most hat hónapot kell várni a mágneses rezonanciára, bizonylatot adnak ki arról mindenkinek, hogy nem tudják elvégezni a vizsgálatot a megadott időkorlátok között. Véleményem szerint időre van szükség, hogy ez a rendszer bejáródjon és működjön – mondta dr. Bićanin. Rámutatott, sok esetben az egészségügyi ellátás fokozatát kell pontosan definiálni mindenek előtt, illetve a megkülönböztetni a betegségmegelőzést a kezeléstől.
– Mindezek mellett különbség van az intézmények árjegyzésében. Kedvezőbb árjegyzék szerint dolgozunk az állami intézményekben, mint azt a magánintézményekben teszik. Vagyis ez mellett nagyon sok minden nincs pontosan definiálva, illetve pontos és világos írásos utasításra várunk az alapítónktól, vagyis a tartományi szervektől – emelte ki az igazgató.
