2024. július 19., péntek

Hagyományszeretet és a többnemzetiség

Szabadkán tanácskozást tartottak a kulturális örökség szerepéről a nemzetiségek közötti konfliktusok megelőzésében
Szabadka a két éves projektum első állomása (Fotó: Diósi Árpád)

Egy szabadkai találkozóval, valamint kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött meg pénteken az Interkulturális városok regionális partnersége elnevezésű két éves projektum, amit az Európai Bizottság hagyott jóvá, valamint amit a szabadkai, a mostari és az eszéki Lokális Demokrácia Ügynöksége, valamint a szabadkai önkormányzat közösen valósít meg.

– Ez a projektum tulajdonképpen az önkormányzat és az önkormányzat munkájának fejlesztését segíti elő az interkulturális irányítás terén, amiben érvényesül kulturális örökségünk. Ez egyben a kerekasztal témája is, amelyen különböző városok, különböző nemzeti közösségek képviselői vesznek részt. Egyik ilyen város Eszék, akikkel rendkívül jó az együttműködésünk, Mostar, amely várossal hosszú évekkel ezelőtt megszakadt a kapcsolatunk, de részt vesznek állandó partnereink, a szegedi kollégáink is – hallottuk Stanka Paraćtól, a szabadkai székhelyű Lokális Demokrácia Ügynökségének igazgatónőjétől. Elmondta, hogy ez a találkozó lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy bemutassák saját kulturális örökségüket, de lehetőség nyílik az ismerkedésre és tapasztalatcserére is.

A házigazdák a kerekasztal résztvevőinek a Dužijanca hosszú hagyományra visszatekintő történetéről, valamint az Interetno Fesztiválról tartottak beszámolót.

– Eszék, Mostar és Szeged mellett ebbe a projektumba más városokat is bekapcsolunk majd Európa más országaiból. Mintegy 12 város vesz majd részt. Ugyanis gyakran szóba kerül a jó interkulturális helyi irányítás. Hiszen az Európai Unió félmilliárd lakosának mintegy 11 százaléka él kisebbségben, ami nagyon nagy arány, ezért nagy kihívásokat is jelent a lehetséges konfliktusok megfékezésében egy-egy aktivitás megszervezésénél, vagy mechanizmusok megalkotásánál. És az önkormányzat az első lépcsője ezeknek a problémáknak a megoldásában és az interaktív dialógus megteremtésében. Azt hiszem, ez nálunk nem a legjobban, de jól működik, és vannak olyan működő rendszereink, amit átadhatunk másoknak – mutatott rá az igazgatónő, majd folytatta: – Az önkormányzatok adminisztrációs kapacitását, valamint az intézmények dialógusának mechanizmusait, mint a mi esetünkben a nemzetek közötti viszonyokat vizsgáló tanácsa, meg kell erősíteni, hogy szervként működni tudjanak és mechanizmusaival, meg tudják előzni a konfliktusokat, illetve megoldani azokat. Ugyanis a mai fiatalság nem tud sokat az interkulturális oktatásról és úgy gondolom, sok tennivalónk van a mi közösségünkben is – mondta. Kifejtette, hogy véleménye szerint a nemzetiségek közötti konfliktusok megoldása nem csak a politikum feladata, sőt meghaladja az erejüket.

– Lassan, de biztosan bevezetjük a „polgárok szerepe az önkormányzatban” jelenséget, ugyanis a lakosságnak, függetlenül attól, melyik nemzetiséghez tartozik, tájékozódnia kell, meg kell őket kérdezni, illetve be kell őket vonni a helyi szintű alkotásba és a hagyományok megőrzésébe. Ez a mi jövőnk, és tulajdonképpen ez a projektum is ezt szolgálja. Ugyanis ezen keresztül összekötjük a különböző tevékenységekben aktív polgárokat, az elkövetkező két évben további kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk majd, nemzetközi tanácskozásokat – tette hozzá Stanka Parać.

A kerekasztal-beszélgetés során az eszéki vendégek bemutatták kisebb településeik nevezetességeit. Így megismerkedhettünk Aljmaš 400 fős falu legrégibb és legszínesebb népviseletével, a jaspričankával. Megismerhettük Erdőd (Erdut) községgel, valamint Bijelo Brdoval. Rövid összefoglalót hallhattunk Mostarról, illetve az elmúlt 10–15 év eseményeiről, valamint a különböző művelődési és oktatással foglalkozó szervezetek munkájával, akik a lakosság közötti feszültség feloldásán dolgoznak. De ugyanakkor bemutatkozott Szeged is.