Nyár van, a szabadságolások és a nyaralások ideje. Ilyenkor, aki csak teheti, elutazik egy görögországi, horvátországi, vagy pedig egy montenegrói nyaralóba, hogy egy-két hét erejéig maga mögött tudhassa a szürke hétköznapokat, s egy picit kifújhassa magát. Viszont amennyiben az Európai Unió valamelyik országában szándékozunk nyaralni, előtte nem árt alaposan utánajárni a schengeni térségben érvényes vízumrendelkezéseknek, mivel utólag könnyen kellemetlen meglepetés érhet bennünket. A közelmúltban ugyanis egy adai fiatalember a saját bőrén tapasztalhatta meg azt, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a 2007 december 21-én, a schengeni övezethez csatlakozott Magyarország konzulátusán kérelmezett s jóváhagyott vízummal mennyi ideig tartózkodunk a térség másik államaiban.
Az adai Nagy Krisztián és családja, az előző évhez hasonlóan, idei évi pihenőjüket is egy görögországi nyaralóban szándékozták eltölteni. Egy zentai idegenforgalmi irodában be is fizették az utazást, s ezt követően a Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusához fordultak, hogy vízumot kérelmezzenek. Az anyuka és a gyermekük most is megkapta a beutazási engedélyt, Krisztán viszont fennakadt a „schengeni rostán”, vagyis az ő kérelmét elutasították.
– Tavaly nyáron fordultunk először vízumért a Szabadkai Magyar Főkonzulátushoz, amit, különböző feltételekkel ugyan, de meg is kaptunk – tudtuk meg Krisztián élettársától, Korhecz Lídiától, aki folytatta kálváriájuk elmesélését: – Krisztián 6 hónapra érvényes húsz napi tartózkodásra, én meg a kisfiunk pedig 3 hónapra érvényes tíz napi tartózkodásra feljogosító vízumot kaptunk. Ezt követően be is utaztunk Magyarország területére, s utána akartunk menni Görögországba. Mivel 13 napos nyaralásról volt szó, nekem és gyermekemnek új vízumot kellett csináltatnunk. Ezért összeszedtük a dokumentumokat, leutaztunk a belgrádi görög nagykövetségre, hogy vízumot kérelmezzünk. Ekkor Krisztián is beadta az útlevelét, de neki szóltak, hogy a schengeni vízuma még érvényes, nem kell újat kérelmeznie. A vízumot persze megkaptuk, elutaztunk, s nyaraltunk egy nagyot – tudtuk meg Lídiától.
Az adai fiatalok problémái viszont akkor kezdődtek, amikor az idei görögországi nyaralásukat tervezgetve új vízumkérelemmel fordultak a szabadkai konzulátushoz. Lídia és kisfia gond nélkül magkapta a vízumot, Krisztián kérelmét pedig azzal az indoklással utasították el, hogy nem a megfelelő módon használta fel a vízumát. Az adai családnak a konzulátuson utólagosan elmondták, hogy Krisztián kérelmét azért utasították el, mert annak ellenére, hogy tavaly Magyarországtól kapta a vízumot, ő sokkal több napot tartózkodott egy másik, a térséghez tartozó országban, vagyis a görögöknél.
Krisztián útlevelébe beleütöttek egy fekete pecsétet is, amelyről az általuk megkérdezett ügyvédek azt találták mondani, a stempli azt jelenti, hogy bizonyos ideig egy schengeni országtól sem kaphat vízumot.
– Nem is tagadjuk, hogy több napot töltöttünk Görögországban mint Magyarországon, de fogalmunk sincs, hogy mi ebben a büntetendő, hiszen mindkét ország az Európai Unió, illetve a schengeni övezet része – nyilatkozták.
Egyébként az általuk megkérdezett fiskálisok véleménye szerint az is lehetséges, hogy azért utasították el Krisztián vízumkérelmét, mert a tavalyi utazásuk során az útjuk átvezetett egy, az övezeten kívül eső országon, vagyis Szerbián is.
Az adai fiatalok jelen pillanatban teljesen tanácstalanok, s mindenképpen tudni szeretnék, mit vétettek, hogy Krisztián kérelmét elutasították. Persze arra is kíváncsiak, hogy a fiatalember útlevelében lévő „fekete pecsét” mit is jelent valójában.
Az eset kapcsán a Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusához fordultunk, ahol Morován Zsolt konzultól megtudtuk, hogy az adai fiatalember vízumkérelmét azért utasították el, mert a kérelmező a korábbi hat hónapig érvényes 20 napos tartózkodásra jogosító magyar schengeni vízumával mindössze egy alkalommal néhány órára lépett be Magyarország területére, viszont majdnem 10 napot Görögországban nyaralt.
– Ezt a tényt az útlevelében szereplő magyar, illetve görög be- és kiléptető bélyegzők igazolják. Az utazási dátumokból pedig világosan kitűnt, hogy az illető a már eltervezett görög nyaralásához kért magyar schengeni vízumot, majd formálisan egyszer beutazott Magyarországra, talán tartva attól (jogosan), hogy a görögök másként nem engedik be. A konzulátuson ezért felmerült a gyanú, hogy beutazásának célja most is elsősorban Görögország, és a magyar vízum igénylésénél a kérelmezőt elsősorban kényelmi szempontok vezérlik. Mivel magyarországi beutazási célt igazoló dokumentumokat az illető nem mellékelt, kérelmét elutasítottuk.
Az elutasítás tényét jelző pecsét (ama ominózus fekete stempli – a szerző megjegyzése) pedig azért került be az útlevélbe, mert mindez a schengeni vízumkódex előírása, annak betartása ránk nézve is kötelező – nyilatkozta a konzul, aki egyben azt is elárulta, hogy nem az adai fiatalember az egyetlen, aki hasonlóképpen járt, mivel, legalábbis állítása szerint, ilyenkor nyáron sokan görögországi nyaralási célzattal kérelmezik a vízumot a szabadkai főkonzulátuson.
– Ezt valaki becsületesen meg is mondja, és például kéri az érvényes magyar vízuma megsemmisítését, hogy legálisan kérhessen görögöt, de a legtöbben sajnos egyszerűen csak be akarnak csapni minket. Nyilván kényelmesebb Szabadkára jönni vízumot kérni, mint Belgrádban a görögöktől időpontot igényelni, heteket várni, leutazni – nyilatkozta Morován.
A konzultól azt is megtudtuk, annak ellenére, hogy a schengeni vízummal valamennyi tagállamba utazhatunk, a beutazási engedélyt mégis annak a tagállamnak a külképviseletén kell kérelmezniük az érintetteknek, ahol a legtöbb időt szeretnék eltölteni. Ezt egyébként, a konzul állítása szerint, a schengeni vízumrendészeti joganyagban főszabálynak tekintik, s csupán egy több országra szóló, azonos időtartamú beutazás esetén lép életbe kisegítő szabályként az első beutazás tagállama.
Természetesen rákérdeztünk arra is, hogy mivel is jár az adai fiatalember útlevelébe beleütött stempli. Megtudtuk, hogy ez valójában egy jelzés, amely tájékoztatja a vízumkiadó külképviseleteket arra nézve, hogy a kérelmező vízumkérelmét valamely schengeni állam képviselete korábban elutasította. Ennek a pecsétnek szankció funkciója nincs, pusztán felhívja a schengeni tagállamok figyelmét, hogy a kérelem elbírálása során fokozott figyelemmel járjanak el – tudtuk meg a konzulátuson.
