Az állami adminisztráció átszervezésre van szükség, ugyanis számos olyan eljárás van az önkormányzati irodákban, amelyeknél egyszerűsítést és ésszerűsítést kellene bevezetni. A szerbiai kormány ezért megalkotta a regulációs reformokról szóló stratégiát, amit 2008 és 2011 között szeretnének megvalósítani.
Ennek egyik lépése az előírások reformja, ami az adminisztrációs eljárások felülvizsgálását jelenti. Az eljárások ésszerűtlenségének feltárásába bevonták a lakosságot is. Az eljárást találóan az adminisztráció guillotine-jának nevezték el.
Az egyszerűsítés folyamatát az illetékes szervek még tavaly elkezdték. Számos lépést tettek már ez ügyben például azzal, hogy létrehozták a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökséget, és ezzel központosították a helyi- és a bírósági nyilvántartásokat. Korábban egy vállalat bejegyeztetése esetén három irodába kellett menni, hogy ki tudják venni a vállalkozók a személyi szám mellé az adószámot is. Ma már – mivel az adóhivatalt és a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökséget egy számítógépes rendszerbe kötötték – a személyi szám mellé megkapják a vállalakozók az adószámot is.
Az állami adminisztrációs folyamatokba mégis nagyon nehéz változásokat bevezetni, hiszen borzasztóan zárt és konzervatív, újításokat be nem fogadó rendszer ez, sok logikátlan lépéssel. Például néhány éve oda kellett figyelni, hogy az igazolvány vagy az útlevél kérvényezésénél az átnyújtott anyakönyvi kivonat ne legyen régebbi hat hónapnál (tavaly óta a régi anyakönyvi kivonat is jó). A megszabott időtartam e dokumentum esetében ésszerűtlen, hiszen a születési dátum, valamint a személyi szám és a név sem változik egy ember életében, ugyanakkor ha már egyszer a rendőrség kiadta az igazolványt, ez azt jelenti, rendelkezik ezekkel az adatokkal.
Az adminisztráció egyszerűsítésének programjába Szabadka is bekapcsolódott. Az ügyfélszolgálati irodába egy dobozt helyeztek el, illetve űrlapokat, amelyek kitöltésével a polgárok javaslatokat adhattak egy-egy eljárás lerövidítésére. Ezzel a lehetőséggel az érdeklődők e hónap végéig élhetnek.
– Jelenleg megközelítőleg 50 kitöltött űrlapot juttattak vissza hozzánk a polgárok, és még 150 űrlap van, amit ügyfeleink hazavittek. Arra számítunk, hogy a polgárok javaslatokkal visszahozzák a lapokat, de bizonyára lesznek olyanok is, akik nem teszik ezt meg. Ennek tudatában mégis azt mondhatjuk, hogy mintegy 200 személy mutatott érdeklődést a program iránt. Őszintén szólva nem számítottunk ekkora érdeklődésre. Többen érdeklődéssel végigolvassák az űrlapot. Vannak olyanok, akik úgy reagálnak rá, hogy „hogyan tudnék bármit is megváltoztatni”, míg mások a helyszínen kitöltik az űrlapot, mások pedig otthon gondolják át, és otthon formálnak véleményt, majd visszahozzák – magyarázta Jasmin Šečić, Szabadka polgármesterének építészettel és infrastruktúrával megbízott tanácsadója, valamint a programba való bekapcsolódás kezdeményezője, majd hozzátette: – A polgárok általában azokra az eljárásokra tesznek javaslatokat, amelyek érintik őket. A kérdőíves eljárás során begyűjtött információnk szerint a polgárok 60 százaléka az építészeti engedélyek beszerzésére, illetve a legalizációs folyamatokhoz szükséges eljárásokra reagált. A szükséges dokumentumok begyűjtésére, valamint a folyamatok időtartamára tettek megjegyzéseket. Ugyanis hosszú idő szükséges ahhoz, hogy valaki megkapja az építkezési engedélyt, illetve az azt megelőző különböző közvállalatok beleegyezését tartalmazó dokumentumok beszerzése is időigényes. Megjegyzéseket kaptunk azokra a bonyodalmakra is, amelyek akkor merülnek fel, ha valamilyen dokumentum hiányzik ennek az okmánynak a kiadásához. Ha nem rendezettek a tulajdoni viszonyok, akkor is nehézkes az építkezési engedély kiadása, vagyis ezek olyan gondok, amelyek annyi időt igényelnek, hogy egy egész építkezési idényt elmulaszthat az illető. Az idő pedig sok esetben számít, ha valaki például farmot szeretne építeni támogatásból vagy hitelből, egy-egy kisebb dokumentum hiánya miatt az egész építkezés egy évet tolódhat – mondta. Rámutatott, sok esetben ezeket a dokumentumokat előre nem lehet begyűjteni, hiszen hat hónapos érvényességi idejük van.
– Sok esetben már az is jelentős segítséget nyújtana, ha például a gazdasági nyilvántartási ügynökségből kikért dokumentum érvényességi ideje hosszabb lenne, mint hat hónap. Hiszen ezzel az adminisztrációs munka is csökkenne, illetve a polgároknak is egyfajta biztonságot nyújtana, mert több idő állna a rendelkezésükre – mutatott rá Jasmin Šečić. Megtudtuk továbbá, hogy megjegyzések érkeztek a polgárok részéről a járulékok magasságáról is.
– Az állam és a város által megszabott járulékok magasságát kifogásolják. Ami a városi járulékokat illeti, a legtöbb megjegyzés a bérbe vett területek után kiszabott járulékokra, az üzlethelyiségek bérleti díjára, a vállatokra kiszabott járulékokra és az adókra érkezik. Vagyis ezek olyan költségek, amelyek terhelik a polgárokat, és törleszteniük kell az állam felé – tudtuk meg Šečićtől. Rámutatott, a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok kiváltását a szabadkai önkormányzat már szabályozta és egyszerűsítette, erre nem érkezett semmilyen megjegyzés a polgárok részéről.
Augusztus végén a begyűjtött javaslatokat ők nem elemzik, hanem az illetékes állami szervekhez küldik, ahol majd maguk beépítik azokat a javaslatokat a rendszerbe, amelyeket alkalmazni tudnak.
