Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének múlt heti, őszi ülésszakán egyebek mellett A Nyugat-Balkán európai perspektívájának a támogatása című jelentést fogadták el határozat formájában. Utóbbiban megállapítják, hogy a 2003. évi szaloniki csúcstalálkozó óta az EU és a térség vezetői megerősítették a bővítés iránti elkötelezettségüket, többször is, ám az EU egyre ritkábban jutalmazza a térség országait az elért eredményekért. Ennek következtében csökkent az integráció iránti lelkesedés, az uniós vízió pedig elveszítette korábbi fényét, helyt adva az etnonacionalizmusnak, ami különösen aggasztó egy olyan régióban, ahol az erőszaknak még mindig több formája jellemző. A határozatban lendületesebb bővítési dinamikát kérnek az EU intézményeitől.
Szinte ezzel párhuzamosan fogadták el az Európai Bizottság bővítési csomagját, és azon belül az egyes országokról – például Szerbiáról – szóló éves országjelentéseket. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos szavai szerint az EU számítani szeretne Szerbiára mint őszinte európai partnerre és szövetségesre. A jelenlegi geopolitikai kontextusban egyértelmű, hogy az EU külpolitikájához kell igazodnia, beleértve az Oroszországgal szembeni szankciókhoz való csatlakozást – húzta alá a biztos. Egy nappal később az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta az EU új bővítési stratégiájáról szóló jelentés tervezetét, amelyben az uniós szerveknek javasolják, hogy Szerbiával csak abban az esetben folytatódjanak a csatlakozási tárgyalások, ha csatlakozik a szankciókhoz.
NEM ÜRES SZÓLAMOKRA VAN SZÜKSÉG
Habár az ET nem az EU szerve, fontos, hogy foglalkozik a csatlakozás témájával – emelte ki lapunknak nyilatkozva Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és az ET Parlamenti Közgyűlésének egyik alelnöke a bevezetőben említett határozat kapcsán. Mint hozzátette, világossá vált, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt a Nyugat-Balkánról valamelyest megfeledkeztek Európában, így az ET megpróbálja erősíteni kapcsolatait az EU-val, így született meg annak az ötlete is, hogy elkészüljön az említett jelentés. Szavai szerint a főtitkárra nagy nyomás nehezedik, a Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítását sürgetők rendre az iránt érdeklődnek, miként tudná az ET a gyakorlatban is segíteni a térség országait.
Koszovó ET-tagságának perspektívájával kapcsolatban Kovács elmondta, hogy a koszovóiak támogatottsága meglehetősen nagy. A tagjelölti kérelmet májusban nyújtották be, azóta a Miniszteri Bizottság szinte havonta ülésezik, és az albán delegáció minden alkalommal megpróbálja napirendre tűzetni a tagjelölti kérelmet. Eddig sikertelenül. Ebben Magyarország volt Szerbia segítségére, hiszen még mindig tagja a Miniszteri Bizottság vezető testületének, ez dönt a napirendről – magyarázta Kovács, mondván, hogy Magyarország novemberben kerül ki az említett testületből. Jelenleg Írország elnököl, utóbbi pedig ígéretet tett arra, hogy év végéig napirendre tűzik a kérdést – derült ki a beszélgetés folytatásában. Maga a csatlakozás folyamata, amennyiben a csatlakozás formálisan is megkezdődik, 2-3 évig is eltarthat.
VISSZAESÉS EGY TERÜLETEN
Az EB jelentése kritikus, ám nem rettenetesen, hiszen az átlagosztályzat valamelyest jobb, mint az esetek többségében – magyarázta a folytatásban Kovács.
– A legnagyobb probléma természetesen a külpolitika összehangolatlansága, illetve az Oroszországgal szembeni szankciók el nem rendelése. Kizárólag a külpolitikai harmonizáció területén állapítottak meg visszaesést. Bizonyos szintű bizakodásra ad okot, hogy a bővítési biztos az EU támogatásáról biztosította Szerbiát, először említve rövid-, közép- és hosszú távú tervet az energiafüggőség csökkentésének a vonatkozásában, ezzel ösztönözve Szerbiát, hogy lépje már meg ezt a fájdalmas vagy elképzelhetetlennek tartott lépést. Másrészről egy nappal később az EP Külügyi Bizottsága elfogadta a módosító indítványt, amely kimondja, hogy a szankciók el nem rendelése esetében fel kellene függeszteni a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a novemberben szavazásra bocsátandó parlamenti dokumentum nem kötelező érvényű, vagyis sokkal fontosabb a bővítési biztos azon kijelentése, hogy Szerbia csatlakozási folyamatának tekintetében az átléphetetlen határvonal a joguralom területén való visszaesés. Habár még van remény, Szerbia számára is egyértelmű, hogy mit kell meglépnie. Mindenki arról beszél, hogy az új kormánynak sürgősen meg kellene alakulnia. Értékelésem szerint ezután sor kerülhet valamilyen konkrét lépésre, legalább a szankciók szelektív bevezetésére, mivel valóban eljutottunk a határvonalig – fogalmazott Kovács.
TŐKÉT KOVÁCSOLHAT A HELYZETBŐL
A politikus értékelése szerint az új bővítési módszertan jó, mivel a folyamat kevésbé adminisztratív jellegű, ehelyett inkább a politikai döntések befolyásolják. Nem mellékes az sem, hogy a közelmúltban francia kezdeményezésre megtartották az Európai Politikai Közösség első ülését. Mint arra Kovács rámutatott, a franciák befolyása a jövőben feltehetőleg egyre jobban erősödik majd, hiszen Németország Merkel távozása óta nem igazán tudja megtalálni önmagát.
– 2021 decemberében is azért nyílt meg klaszter, mert akkor már egyértelmű volt, hogy Szerbia lefolytatja az alkotmánymódosítást. Hiszem, hogy ha Szerbia ezúttal is felmutat valamit, nem biztos, hogy rögtön a szankciókat, esetleg csupán azok egy részének a bevezetését, vagy a Belgrád–Pristina-párbeszédben mutatnak fel konkrétumot, akkor a szkeptikus tagállamoktól függetlenül születhet olyan politikai döntés, amellyel megjutalmazzák Szerbiát – fejtette ki Kovács Elvira. Szerinte reális az esélye annak, hogy az ukrajnai válság következtében, a megfelelő lépések megtételével, Szerbia érdemben felgyorsíthatja a csatlakozás folyamatát, azaz bizonyos határozataiért a jövőben ne csak bátorító mondatokban részesüljön.
– Ezért is fontos, hogy Szerbia részt vesz minden fórumon, mindenhol ott ül az asztalnál. Az ugyancsak egyértelmű, hogy a kormánynak az ország érdekeit kell védelmeznie. Ha Szerbia elrendelné a szankciókat, az EU-nak nem lenne elegendő azzal válaszolni, hogy az ország egyszer biztosan az Unió tagjává válik. Az egész régió igyekezne, ezért Szerbiának sem lenne szabad lemaradnia – fogalmazott Kovács Elvira.
