Az Európai Unió emberkereskedelem elleni napja alkalmából a tegnap Belgrádban tartott sajtótájékoztatón a felszólalók, elemezve a Linglong-botrányt, arra a kérdésre próbáltak választ kapni, hogy mennyire kifejezett nálunk a munkaerő – mindenekelőtt a külföldi munkások – kizsákmányolása.
Szinte pontosan egy évvel ezelőtt merült fel annak a gyanúja, hogy a kínai Shandong Linglong Tyre Co. Ltd. gumiabroncsgyár nagybecskereki építkezésén 500, többnyire vietnámi munkást dolgoztatnak embertelen körülmények között, mindenféle jogérvényesítési lehetőség nélkül. A munkások akkor azt mondták, a kínai munkaadó elkobozta útlevelüket, de a bérüket sem a megállapodás szerint fizette ki. A honi illetékesek közül többen is azzal érveltek, hogy a munkajog területén Szerbia bilaterális megállapodásokat írt alá Kínával, ezek pedig elsőbbséget élveznek a nemzeti joggal szemben. Tavaly decemberi állásfoglalásában az Európai Parlament egyebek mellett az ügy kivizsgálását és az alapvető emberi jogok biztosítását sürgette. Az esettel az USA külügyminisztériumi jelentése is foglalkozott, megállapítva, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelem területén Szerbiában visszaesés jellemző. Az Európai Bizottság aktuális országjelentésében ugyancsak megemlítik az esetet.
Az Astra civil szervezet sajtótájékoztatóján, amelyen az ügyet elemző jelentést is bemutatták, kiderült, hogy az illetékes állami szervek érdemben egyetlen vonatkozó kérdésre sem válaszoltak. A munkafelügyelőség tavaly november és az idén február közötti „tevékenysége meglehetősen érdekes volt, míg a vizsgálattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszai skizofrénok”, jegyezte meg Mario Reljanović, a belgrádi Munkajogi Intézet munkatársa. Mint hozzátette, a felügyelőség válaszai alapján a külföldi alkalmazottakat a munkások azon kategóriáiba kell(ene) sorolni, amelyekre nem alkalmazható a nemzeti munkajog, ugyanakkor az aktivisták által áttekintett dokumentáció arra utal, hogy „az érintett külföldi munkásokra igenis a szerbiai munkajog vonatkozott”.
A munkafelügyelőség válaszából az is kiderült, hogy a 353 vietnámi munkás közül a vizsgált időszakban 35 rendelkezett szerbiai munkaengedéllyel, emelte ki Reljanović, mondván, a munkafelügyelőség további 300–700 – pontos számukat senki nem ismeri –, a Linglongban alkalmazott külföldi munkás jogállását egyáltalán nem elemezte. Az is fontos szempont, hogy miként kaphattak munkavízumot olyanok, akik nem rendelkeznek munkavállalási engedéllyel, tette hozzá.
Reljanović arról is beszélt, hogy a leggyakrabban emlegetett szerb–kínai munkajogi megállapodás kizárólag a társadalombiztosításra vonatkozik, míg a munkavállalással kapcsolatos egyéb területekre, illetve jogokra nem. A szakértő a vietnámi ügynökség közvetítésével érkező munkások és a Szerbiában bejegyzett kínai cég között aláírt munkaszerződés bizonyos elemeire is kitért, mondván, ezek számos tekintetben megszegik a szerbiai munkatörvényt. Ami a vietnámi ügynökség és a vietnámi munkások közötti szerződéseket illeti, ezekben olyan rendelkezés is van, hogy ha valamelyikük ellop valamit, levágják a kezét, „hiszen Szerbiában a saríát alkalmazzák”, hangsúlyozta Reljanović, aki szerint ezzel azt akarták elérni, hogy a vietnámi munkások rettegjenek a szerbiai hatóságoktól, illetve lakosságtól, és még véletlenül se kérjenek segítséget senkitől.
Tavalyig mindenki azt hitte, hogy az emberkereskedelem témájának azért kell az érdeklődés fókuszában lennie, mert ez elsősorban a szerbiai munkásokat veszélyezteti külföldön, ám a Linglong-botrány rávilágított, hogy nálunk is emberkereskedelem áldozatául eshetnek külföldiek, hangsúlyozta Jasmina Krunić, az Astra munkatársa. Mint hozzátette, az érintett munkások legtöbbje mostanáig visszatért hazájába, ám mivel a munkaerőhiány miatt egyre jellemzőbb a külföldi munkavállalók alkalmazása Szerbiában, meg kell teremteni a megfelelő jogvédelmi rendszert. Azt is megemlítette, hogy mivel az EU-ban mind több helyen betiltják azokat a termékeket, amelyek előállításával kapcsolatban felmerül a kényszermunka gyanúja, az Astra tájékoztatta a történtekről a Renault és a Volkswagen gépkocsigyártókat – az értesülések szerint a Linglong előbbieknek lenne a beszállítója –, a továbbiakban pedig az illetékes német és francia szerveket tervezik tájékoztatni.
