A koronavírus-járvány nemcsak Szerbia, hanem az egész világ gazdaságát megterhelte, de ezt követően mindenki arra számított, hogy a stabilitás a béke és a jólét időszaka következik. Mint tudjuk, nem így történt. Oroszország Ukrajna elleni támadása újabb kihívások elé állította Európa országait. Az energiahordozók hiánya és az élelmiszerválság került mindenek középpontjába. Éppen ezért Szerbia új kormánya számára az energetika jelenti majd a prioritást, vagyis az energiafüggetlenség megteremtése – mondta expozéjában Ana Brnabić kormányfőjelölt kedden a köztársasági képviselőház ülésén, amikor a képviselők az alakuló kormány személyi megoldásairól folytattak vitát.
Brnabić összegezve előző mandátuma két évének eredményét rámutatott, hogy 2020-ban a Covid-járvány állította kihívás elé a kormányt. Ennek ellenére jelentős támogatást sikerült nyújtani a gazdaságnak, sikerült tartani a munkanélküliek számát, ami ma is 8,9 százalék, miközben a mintegy 9 milliárd euró értékű intézkedésekkel a vállalkozások életben maradhattak a legnehezebb időkben. Jelentős összegeket ruháztak be az egészségügybe, szavai szerint az elmúlt 10 évben (abból is a legtöbben az elmúlt két évben) 135 egészségügyi intézményt építettek ki, vagy újítottak fel. A továbbiakban sem feledkeznek meg az ágazatról, ezúttal a digitalizáció fejlesztésére fektetik a hangsúlyt, hogy ezáltal mentesítsék az egészségügyi dolgozókat minden felesleges adminisztratív munkától. A gazdasági kihívásokkal teli időkben egy év alatt 5 autópályát sikerült kiépíteni. A Szerb Haladó Párt állami szerepvállalása óta, vagyis az elmúlt 10 évben összesen 350 kilométer autópálya épült meg.
A legjelentősebb közlekedési beruházás a 10-es közúti folyosó befejezése, valamint az, hogy beindult a forgalom az ország első gyorsvasútján, eddig Belgrád és Újvidék között. Mindez mellett 4 technológiai park nyílt, 3 tudományos intézetet hoztak létre, felépült a Kortársművészeti Múzeum és befejezték a rekonstrukciós munkálatokat a Nemzeti Múzeum épületén, és nem utolsósorban, 104-szer magasabb a filmgyártás költségvetése.
Brnabić elmondta, az Európa területén dúló háború új kihívások elé állította az országvezetést, de csapata azon dolgozik majd, hogy 2026-ig az átlagfizetés az országban elérje az 1000 eurót, az átlagnyugdíj pedig az 500 eurót. Szerbia helye az Európai Unióban van, erről a céljáról nem kíván lemondani, már csak azért sem, mert Szerbia külkereskedelmének 65 százalékát az EU országaival bonyolítja le, a kivitel 70 százaléka az EU-ba történik. A régió jövője az európai közösségben van, ezért folytatni kívánják az igazságszolgáltatás terén megkezdett reformokat, az összehangolást az EU-s törvényekkel, és teljesíteni mindazon elvárást, mely Szerbia polgárainak jobb életkörülményeihez járul hozzá.
Nagy kihívások várnak a kormányra. A társulási folyamatban fontos kérdés, bevezeti-e Szerbia a szankciókat Oroszországgal szemben, illetve képes lesz-e normalizálni viszonyát Koszovóval. Hangsúlyozta, Belgrád továbbra is a párbeszéd híve, de elvárja, hogy Pristina is halasztás nélkül tegyen eleget a brüsszeli megállapodásban foglaltaknak és alakuljon meg végre a Szerb Községek Közössége.
Az eurointegráció a cél, a nemzetközi jogok tiszteletben tartása mellett, illetve más országokkal is ápolni szándékozza a kiépített jó kapcsolatokat.
Fotó: Ótos András
Beszédét követően Ana Brnabić bemutatta csapatát, a 25 minisztert és a 3 tárca nélküli minisztert. Majd kiemelte, azt várja el, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt és tisztelettel tekintsenek az ország polgáraira, akinek szolgálatában végzik munkájukat.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői csoportjának vezetője felszólalásában rámutatott, a VMSZ 8 államtitkárral járul hozzá a végrehajtó hatalom munkájához, akik többsége az eddig megkezdett minisztériumokban folytatja majd a munkáját. Az új kormány, szavai szerint, kisebbségi szempontból inkluzívnak tekinthető, hiszen a miniszteri posztokon képviselteti magát két: a horvát és a bosnyák kisebbség képviselője is. Majd külön felhívta egyik-másik miniszterjelölt figyelmét azokra a projektumokra, amelyek fontosak a párt, de ne csak a magyar közösség, hanem az ország minden polgára számára. Így megemlítette a Belgrád–Budapest gyorsvasút, a Szeged–Szabadka vasút kiépítésének jelentőségét. Ez utóbbin már elindult a teherforgalom, már csak a személyi forgalom elindítása szükséges, illetve az, hogy ezt a vonalat bővítsék Baja felé is. Megemlítette a horgosi határátkelő bővítését, illetve a szabadkai Népszínház munkálatait, amelyek várhatóan jövőre befejeződnek. Emlékeztetett a palicsi élményfürdő építkezésére szánt összegre, amit várhatóan a költségvetés átütemezése után lehet majd felhasználni, ami idegenforgalmi szempontból jó lehetőségeket kínál Szabadka számára. Kiemelte, a mezőgazdaság terén az SZHP és a VMSZ közötti koalíció tárgyát képező célkitűzések többsége megvalósult, ám a legnagyobb falat még várat magára, mégpedig a termelők nyugdíjalap-járulékának meghatározása, ez azonban szektorközi kérdés és a Világbankot is bekapcsolták már a probléma megoldásába. Sok szerencsét kívánt Tomislav Žigmanovnak a munkájához és támogatásáról biztosította őt, hiszen mint Pásztor kiemelte, ha a miniszter jól végzi a munkáját a többi kisebbségi is nagyobb mértékben érvényesítheti jogait.
Kiemelte ugyanakkor, hogy határozottabb fellépést várnak el a kormánytól a migránskérdésben, majd azt is kiemelte, hogy az igazságszolgáltatásban is fontosnak tartják a részarányos foglalkoztatást.
Brnabić Pásztor Bálintnak válaszolva megköszönte a VMSZ eddigi támogatását, majd rámutatott, lényegesnek tartja részvállalásukat abban, hogy Szerbia Magyarországgal ne csak szomszédos, hanem jó baráti viszonyt alakítson ki, és ez a járvány idején is, de most az energiaválság idején is sokat jelent, hiszen Szerbia rendelkezésére bocsájtották a földgázkapacitásainak egy részét. Már zajlanak a megbeszélések a kőolajvezeték kiépítésének módjáról és lehetőségeiről is Magyarország felé. Eddig hat kormányközi ülést tartottak a két ország vezetői, és amint a parlament megszavazza az új kormányt, megkezdik a hetediknek az előkészítését is, amelyen újabb közös projektumok megfogalmazása várható.
| Ana Brnabić az első alelnöknek Ivica Dačićot javasolta, aki a külügyminiszteri funkciót is betöltheti majd. Kormányalelnök lesz még Siniša Mali pénzügyminiszter. Miloš Vučević a védelmi miniszter, Maja Gojković a művelődési miniszter tisztségét tölti be. A kormány tagja lesz még Branko Ružić az oktatási, Maja Popović az igazságügyi, Irena Vujović a környezetvédelmi, Milan Krkobabić vidékfejlesztési, Darija Kisić a családvédelmi és demográfiai, Nikola Selaković a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális kérdésekkel megbízott, Tomislav Momirović a bel- és külkereskedelmi, Rade Basta a gazdasági, Jelena Tanasković a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási, Dubravka Đedović Negrea bányászati és energiaügyi, Goran Vesić az építési, közlekedési és infrastrukturális, Aleksandar Martinović az államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. Tomislav Žigmanov az emberjogi, kisebbségügyi és társadalmi párbeszédért felelős miniszter, Bratislav Gašića Belügyminisztériumot vezeti, TanjaMiščević az európai integrációért felelős, Jelena Begović a tudományos, technikai fejlesztési és innovációs, Husein Memić az idegenforgalmi és ifjúsági, Danica Grujičić egészségügyi, Zoran Gajić a sport, Mihailo Jovanović a tájékoztatási és telekommunikációs, míg Marko Blagojević a közberuházásokért felelős minisztérium élén áll. |
