A XIV. században épült Bács vára volt a magyar reneszánsz egyik központja, így mi sem természetesebb, minthogy a reneszánsz év délvidéki központi rendezvényét is itt rendezzék meg a hétvégén, még akkor is, ha félő volt, hogy így kevesebb résztvevője, látogatója lesz.
Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulójára meghirdetett Reneszánsz Év 2008délvidéki központi rendezvényét a szervező, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szombaton este indította útjára a kort megidéző reneszánsz toronyzenével, amelyet az újvidéki T-bones four' harsona-kvartett szolgáltatta Branislav Aksin vezetésével. Nem sokkal később fotó- és régészeti kiállítás nyílt a lakótoronyban, amely a ma már hihetetlennek tűnő, egykor virágzó életet biztosító vár képét, valamint a régészeti munkák folyamatát villantotta fel. A történészek ugyan sokat tudnak a várról, amelyet a kelták, a rómaiak és az avarok is megépítettek fából, hogy aztán Anjou Károly Róbert magyar király komolyabb védelmet biztosító kővárrá alakítsa, és ezáltal a reneszánsz korában is virágkorát élhette. Ezt a kort próbálta megidézni a szombat este megnyitott reneszánsz vásár, amelyen kizárólag meghívott iparművészek, népművészek kínálták használati és dísztárgyaikat. Ennek következtében meglehetősen kicsinyre sikeredett a vásár, viszont a választék elsőosztályú volt. A nézelődők örömére mézes kalács és kürtős kalács is vásárolható volt. Az estet az amatőr színjátszók találkozójának első díjjal jutalmazott előadása, a Görgey Gábor: Fejek Ferdinándnak című darab zárta a kisoroszi Testvériség-Egység Művelődési Egyesületszínjátszóinak előadásában.
Vasárnap délelőtt is újraéledt a vár. Különösen sokan voltak az ugyancsak patinás Ferences templomban megtartott ünnepi szentmisén, amelyet a magyar népnek szenteltek, és a Szent György lovagrend lelkész-lovagjai koncelebráltak, Megyeri Lajosszabadkai zeneszerző Magyar miséjét pedig a nagybecskereki Emmanuel kamarakórus adta elő felemelően Konrád Emma vezényletével.
Msgr. Bogdán József ezüstmisés törökkanizsai plébános prédikációjában megidézte a reneszánsz kort – amikor Magyarország az európai kultúra fősodrába tartozott –,emlékeztetett Szent Istvánra, népünk hitének alapkő-letéteményesére, az emberi élet tiszavirágzáshoz hasonlítható törékenységére, amely minden vihar ellenére hitét, nemzetiségét ezer éven át is megőrizte. A szentmisét követően a nagy forróság ellenére látványos díszmenet indult a templomból a várba, felvonult az összes résztvevő. A várba érkezőket dr. Szöllősy Vágó László, a VMMSZ főtitkára köszöntötte, és harsonazene fogadta, majd kezdetét vette az igen látványos lovagi torna, amely során a zentai Szent Longinus Hagyományőrző Egyesületa szabadkai Lányi Ernő IME dobos együttesének dobszója mellett mutatott be reneszánszkori harci ügyességeket. A délutáni órákban reneszánsz dalokkal és táncokkal folytatódott a mulatság, a reneszánsz korban népszerűvé vált tekerőlantot a törökbecsei Micsik Béla, a dudát pedig a csókai Vrábel János szólaltatta meg. Az ünnepség 19 órakor zenés búcsúztatóval zárult. A program fő támogatója a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a bácsi önkormányzat volt.
