Ötmilliárd eurós károkat okozott az aszály a 2000 és 2015 közötti időszakban, 2015 és 2020 között, tehát mindössze öt év alatt pedig már további 1,8 milliárd eurót – jelentette ki tegnap Irena Vujović környezetvédelmi miniszter a Párbeszéd a klímaváltozásról című tanácskozáson, melyet az ENSZ hasonló témájú, COP27 közelgő konferenciájának hazai felvezetőjeként szerveztek meg.
Szerbia az egyiptomi csúcstalálkozón arról számol majd be, hogy 2030-ra 33 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértékét, 1990-hez képest harmadával kellene csökkenteni a légszennyezést. A miniszter arról számolt be, hogy az ország egyre többet tesz a levegő minőségének megőrzése érdekében, az iskolákban kicserélték a kazánokat, az olyan intézményekben, ahol ez még nem történt meg, hamarosan végbemennek az újítások, a tervdokumentációk és kivitelezések folyamatosak. Olyan beruházásokról beszélünk, amelyeknek az eredményei nem látszanak azonnal, de az év végére már nagyobb eredményeket láthatunk a légszennyezettség csökkenése terén és ezeknek a projektumoknak a kivitelezése kapcsán is – szögezte le Irena Vujović.
Olyankor beszélünk a klímaváltozásról és annak megfékezéséről, amikor az emberiséget megannyi más probléma gyötri, így sokan, ilyen vagy olyan okokra hivatkozva, könnyen lemondanak a vállalt kötelezettségeik teljesítéséről, egyéb prioritásokat határoznak meg a krízis miatt – értékelte Francoise Jacob, az ENSZ szerbiai irodájának koordinátora. Az előttünk álló tíz évben 2,4 Celsius-fokkal növekedhet az átlaghőmérséklet a bolygón, ha semmi sem történik a káros gázok kibocsátásának visszaszorítása terén – emlékeztetett a szakember, és hozzátette, ez elviselhetetlen nyarakat okozhat. Szerbia ötször több energiahordozót használ, mint más európai államok, húzta alá, tehát dolgozni kell az energiahatékonyság megvalósításán is.
Oroszország az energiahordozókat használja fegyverként, ebből kifolyólag alakult ki a válság az európai energiapiacon – vélekedett Emanuel Giofre, az EU szerbiai küldöttségének vezetője. Az Unió már támogatja Szerbiát a válság kezelése érdekében, a külpolitikai irányultság uniós mércékhez igazítása azonban továbbra is fontos kérdés.
