A belgrádi Közegészségügyi Intézet felmérései szerint egy felnőtt ember az 50. életévéig összesen 25 ezer liter vizet és 10 ezer kilogramm táplálékot fogyaszt. A becslések szerint a káros anyagok 70 százaléka a táplálékon keresztül jut a szervezetbe. Ezért nem mindegy, hogy mit eszünk. Egyrészt a táplálék minősége, másrészt pedig a nem megfelelő étkezési szokások, illetve a mozgás hiánya vezettek oda, hogy egyre több a túlsúlyos ember. Csupán néhány év alatt megkétszereződött az elhízással küszködő gyermekek száma.
– A helytelen táplálkozás és az ezzel járó betegségek, illetve a kór előzményei majdnem járványszerűek Európában, így nálunk is. Az okozóit a csecsemőkorban kereshetjük, amikor az anyatej a táplálék fő forrása. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az első hat hónapban csakis szoptatással kellene a csecsemőket etetni, hiszen az anyatej által kapja meg a csecsemő a normális fejlődéshez szükséges tápanyagokat. Sajnos ez csupán az esetek felénél alkalmazható általában a kismama egészségügyi problémái miatt. A mai világban nagyon sok negatív hatásnak vannak kitéve a szülők. Gondolok itt a stresszre és a helytelen életmódra, illetve bizonyos genetikai és egészségügyi problémák is felmerülnek. Amennyiben az anyatejet helyettesítő tápszereket kell használni, akkor figyelembe kell venni annak összetételét, hogy biztos azok a tápanyagok kerüljenek a csecsemő szervezetébe, amire szüksége van. A tápanyag megválasztásakor mindenképpen a szakorvossal kell konzultálni – magyarázta dr. Mamužić Kukić Zorica, a szabadkai Közegészségügyi Intézet Egészségügyi és Humánökológiai Központjának vezetője. Kiemelte, hogy amennyiben a gyereket nem szoktatják rá a szülők az egészséges táplálkozásra, leggyakrabban túlsúly jelentkezik, amit szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, vagy belső szervi megbetegedések követhetnek. Az alultápláltság a lakosság körében elenyésző, a lakosság csupán 2 százaléka alultáplált. Ettől sokkal gyakoribb a vérszegénység, a vitaminhiány, a csontgyengeség, ami szintén az étkezési szokásokkal köthető össze. Az étkezési szokások régiónként változnak, a Vajdaságban főként a szénhidrátok fogyasztása dominál. Mint arra a szakember rámutatott, ez nem lenne gond, ha az emberek teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasztanának, és nem édesítenének fehér cukorral.
– Az Egészségügyi Minisztérium 2006-ban végzett egy széleskörű felmérést Szerbia lakosságának egészségügyi állapotáról. A felmérés szerint a lakosság csupán 14 százaléka alkalmazza mindennapi étkezésében a teljes kiőrlésű kenyeret és más pékterméket. A lakosságnak csupán a fele fogyaszt minden nap gyümölcsöt. Többek között ennek a következménye az, hogy a gyerekek és a fiatalok több mint 11 százaléka közepesen elhízott, 6,4 százaléka pedig elhízott – emelte ki dr. Mamužić Kukić Zorica, majd hozzátette, ezek az arányok 2000-ben jóval alacsonyabbak voltak. Akkor a gyerekek 8 százaléka volt közepesen elhízott, és 4 százaléka elhízott.
– A lakosság 54,5 százaléka túlsúlyos, közülük megközelítőleg 18 százalék elhízott. Ezek olyan mutatók, amelyekről érdemes elgondolkodni. Sajnos a lakosság egynegyede soha nem gondol élelmiszervásárlás közben az egészségére. Ezeket a szokásokat visszük át a gyerekekre – emelte ki a doktornő. Elmondta, hogy a legtöbbet a zöldségfélékből és a gyümölcsökből kellene fogyasztani, majd pedig a fehérjékből, tejtermékből, míg a zsiradékokból és az édességekből kellene a legkevesebbet bevinni a szervezetünkbe. A fehér cukrot mindenképpen kerülni kellene. Megtudtuk, hogy a Közegészségügyi Intézet folyamatosan vizsgálja az óvodákban és az iskolákban kiosztott élelmiszerek minőségét. Elmondta, hogy a vett ételminták mintegy 80 százalékban nem felelnek meg az előírásoknak. Általában az okozza a gondot, hogy az összetételben több a zsiradék, mint kellene, vagy kevés a fehérje, esetleg sok a só.
– Az emberek étkezési szokásai jelentősen megváltoztak az utóbbi évtizedekben. Az olcsó és a gyors élelmiszerek nagyobb választékban állnak a rendelkezésünkre, mint a minőségesebb, nehezebben elkészíthető élelmiszer. A gabonafélékről a magas zsírtartalmú és édes élelmiszerekre tértek át a fiatalok a szülők hosszabb munkaideje miatt, de szerintem inkább a rendelkezésükre álló, gyorsan elkészíthető ételek miatt is – hallottuk dr. Mamužić Kukić Zoricától, majd hozzátette: -- Az emberek nagy hányada tudja, hogyan kell egészségesen étkezni, de csupán egyharmada képes arra, hogy bevezesse a mindennapjaiba. Vagyis eltér a tájékozottság a gyakorlattól. A szabadkai Közegészségügyi Intézetben étkezési tanácsadó is működik. Itt a szakemberek az étkezési szokásokat próbálják korrigálni.
– Sajnos az emberek akkor fordulnak étkezési tanácsadóhoz, amikor már valamilyen étkezési problémájuk van. Akik hozzánk fordulnak, azoknak erős elhatározásra van szükségük, hiszen életmódot kell váltaniuk. A tanács általában egyénre szabott, de mindenkinél fontos, hogy rendszeres legyen az étkezés, vagyis naponta ötször kell étkezni. Fontos reggelizni. Valamint a nehéz, kalóriás ételeket le kell cserélni, könnyű, metabolizmust serkentő, minőséges táplálékra. Nem szabad éhezni, hanem tartós étkezési szokásokat kell bevezetni. A célunk az, hogy az egyén tartósan megváltoztassa a szemléletét, az étkezési szokásait, és a mozgást is be kell terveznie. Vagyis mindenekelőtt a mértékletességre, a rendszeres étkezésre kell figyelmet fordítani, és kerülni a három fehér „halált”: a cukort, a lisztet és a sót – hallottuk a doktornőtől.
