A bejelentések szerint Szerbiában hamarosan új állatvédelmi törvény lép hatályba. A törvénytervezetnek az elkövetkező egy hónapon belül kell a parlamenti képviselők elé kerülnie. Az ORKA állatvédelmi szervezet viszont úgy találja, a törvénytervezet nem felel meg az európai követelményeknek, ezért a módosítását kérték Saša Dragin mezőgazdasági minisztertől. Az Európai Parlament állatvédelemmel foglalkozó csoportjának elnöke, Neil Parish Boris Tadićhoz intézett levelében kihangsúlyozza a törvénytervezet fontosságát, hisz az e területre vonatkozó megfelelő törvény nélkül Szerbia nem csatlakozhat az unióhoz.
Szerbiában az állatvédelem területén a mai napig a legfőbb gond a megfelelő törvény hiánya volt. Aleksandra Stanković, az Orka aktivistájának korábbi kijelentése értelmében a törvénytervezet egészét illetően egyrészt haladásról beszélhetünk, mert részletesen meghatározza az állattartó jogait és kötelezettségeit, másrészt viszont a tervezetben szerepelnek olyan büntető rendelkezések, amik nincsenek összhangban a már meglévő előírásokkal.
A mezőgazdasági minisztériumban elmondták, hogy az új állatvédelmi törvény jelentős fejlődést jelentene ezen jogi terület szabályozásában, és hogy elkészítésében külön figyelmet szenteltek annak, hogy összhangban legyen az Európai Unió ide vonatkozó szabályzataival.
– Az Állategészségügyi Intézet készítette el az új törvény munkatervét, a megfelelő előírások, utalások illetve az Európai Unió tanácsai felhasználásával. Egy törvénynek sem szabad csupán deklaratívnak lennie, az alkalmazhatóságra kell törekedni, és érvényesítése így válaszra talál úgy a büntetőjogi, mint a kihágási törvényhozásban. Az Európához való közelítés miatt van szükség az új törvényre – jelentette ki dr. Zoran Mićović, az Állategészségügyi Intézet igazgatója.
A témával kapcsolatban két olyan polgár véleményét kértük ki, akik aktívak az állatvédelem területén.
Slavica Mazak-Bešlić,a Szabadkai Állatbarátok Egyesület alapítójának elmondása szerint Szerbia, Bosznia-Hercegovina mellett, az egyetlen európai állam, amely még nem rendelkezik megfelelő állatvédelmi törvénnyel. Az új törvénytervezettel kapcsolatban elmondta, hogy nincs összhangban egyetlen európai követelménnyel és szabályzattal sem, valamint egyeztethetetlen egy humán társadalom erkölcsi normáival. Hozzáfűzte, hogy a szerbiai büntetőjogi törvénykönyv 269. szakaszának és 2. bekezdésének értelmében, ami 2006. január elseje óta van érvényben, az állatok meggyilkolása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezzel szemben egyes menhelyeken a begyűjtött gazdátlan állatokat először sterilizálják, beoltják, mikrocsippel jelölik, etetik, majd egy hónap múltán elaltatják. Mazak-Bešlić asszony elmondása szerint az új törvénytervezet tartalmaz egy olyan rendelkezést, ami engedélyezi a menhelyeken az állatok egy hónapon belüli elaltatását. Ez nem csak etikailag tűrhetetlen, hanem kettős költséget jelent az adófizető számára, hisz állja a gazdátlan állatok menhelyre való szállítása utáni egészségügyi intézkedések költségeit, valamint az elaltatás költségeit. A Szabadkai Állatbarátok Egyesülete közgazdász segítségével kidolgozott egy tervet, amely segítségével öt év alatt humán, európai követelményeknek megfelelő módon teljesen megszüntethető a gazdátlan állatok problémája. Tervük három pontból áll:1. Szabályzat a gazdátlan kutyák és macskák sterilizálásáról. 2. Szabályzat a DELTA rendszer alapján épült menhelyek és vesztegzárak létesítéséről. 3. Szabályzat a kutyák és macskák mikrocsippel való megjelöléséről, féregtelenítéséről, védőoltásáról, valamint a vadállatok veszettség elleni védelméről. Ezen tervezetet a Szabadkai Állatbarátok Egyesülete eljuttatta a jelentősebb szerbiai politikai pártokhoz.
Nebojša Mihajlović,az első szabadkai állatvédő egyesület, az Állatbarátok Egyesület, valamint a város első állatmenhelyének alapító tagja. Az állatvédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy jelentős problémát jelent az állam, valamint az önkormányzatok komolytalan hozzáállása a témához. Az állatmenhelyen rendszeresen anyagi gondokkal küszködnek, késnek a támogatások, és gyakran neki magának kell megoldást találnia a felmerülő költségek fedezésére. Viszont a probléma forrását nem csak az állam hozzáállásában látja, hanem a lakosságot illetően is jelentős hiányosságról tesz említést. Az emberek felelőtlen viselkedése, akik miután megunják házi kedvenceiket, vagy miután teherré válik a számukra, egyszerűen utcára dobják az állatokat, ezek pedig az éhségtől, a félelemtől, a szokatlan helyzettől agresszívvé, zavarttá válnak, betegséget terjeszthetnek. Véleménye szerint a szerbiai lakosság általában felvilágosulatlan, ami az állatvédelmet illeti, az állatvilágban nem látják a társadalom olyan egyenrangú társait, akiknek hozzájuk hasonlóan jogaik, szükségleteik vannak.
Az új törvénytervezettel kapcsolatban Nebojša Mihajlović elmondta, hogy nem maga a törvény a legfontosabb, hanem annak tiszteletben tartása, érvényesítése, hisz a 2006. január elsején hatályba lépett, ide vonatkozó törvény szigorú büntetést szab ki állatgyilkolás és -kínzás esetében, ám ezt a gyakorlatban az illetékes szervek nem érvényesítik. Megítélése szerint, ha Szerbia meg akar felelni az ide vonatkozó európai követelményeknek, ha civilizált államként szeretne létezni, akkor meg kell felelnie az európai állatvédelmi szabványoknak, ehhez szoros együttműködésre van szükség az állam és a lakosság között. A beszélgetést Gandhi szavaival zárta: „Egy nemzet nagysága azzal mérhető, ahogyan az állataival bánik.”
