Egyszerűbb határátlépés

А személyi igazolványok kölcsönös elismeréséről, azaz az igazolvánnyal való határátlépésről, továbbá a felsőoktatási szakképzés, valamint az orvosok, fogorvosok és a mérnökök szakmai kompetenciáinak elismeréséről írtak alá megállapodást csütörtökön Berlinben, a Berlini Folyamat keretében Szerbia, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina államvezetésének képviselői. A felsőoktatási szakképzés elismerése egyelőre csak az állami alapítású intézményekben szerzettre terjed ki, ám a későbbiekben kiterjeszthetik a magánegyetemekre is. Az aláíró országokban szerzett diplomák elismertetéséért a jövőben nem kell illetéket fizetni, a folyamat pedig legfeljebb 14 napig tarthat.

A szakmai kompetenciák elismeréséről szóló megállapodás szerint a jövőben az orvosok, a fogorvosok és a mérnökök – ezeket definiálták hiányszakmaként a régióban – az egész térségben felkínálhatják szolgáltatásukat. A későbbiekben tárgyalások kezdődnek annak céljából, hogy a szülésznők, az egészségügyi nővérek és ápolók, a gyógyszerészek, valamint az állatorvosi sebészek vonatkozásában hasonló megállapodás szülessen.

Attól függően, hogy egy-egy ország milyen eljárásban integrálja saját jogrendjébe a nemzetközi megállapodásokat, több hónap is eltelhet alkalmazásukig. A térség bizonyos országai már korábban megállapodást írtak alá a személyi igazolvánnyal való utazásról.

A három megállapodás kapcsán Olaf Scholz német kancellár a Berlini Folyamat csúcstalálkozójának megnyitóján kifejtette, hogy ezek nyomán egységes regionális piac alakulhat ki, ez pedig nemcsak a gazdaság és a beruházások, hanem a polgárok mindennapjai szempontjából is fontosak. Később abbéli reményének adott hangot, hogy a jövőben folytatódik a balkáni térség egységesítése. Az energetika területén különösen fontosnak tartja az együttműködést.

A MÚLT LEGYEN MÚLT

A Nyugat-Balkán országai a szabad és demokratikus Európa részét képezik. Az Európai Uniónak és a térségnek közös feladata, hogy az európai jövő ígérete valósággá váljék – emelte ki Scholz. Szavai szerint Oroszország ukrajnai agressziójának okán sürgősségi intézkedésekkel kell erősíteni a békét, a biztonságot és a szabadságot.

– Az EU-nak érdeke a nyugat-balkáni országok csatlakozása, ehhez azonban mindannyiunk igyekezetére szükség van. A nyugat-balkáni országok kihívásai a mi kihívásaink is, hiszen a stabilitás és a fejlődés szempontjából nem lehet különálló térségként kezelni a régiót. Európa csakis a nyugat-balkáni térséggel lehet teljes – fogalmazott Scholz.

A Szabad Európa Rádió szerbiai szerkesztőségének hírösszeállítása szerint Scholz ugyancsak rámutatott a következőkre: „Eljött az ideje annak, hogy a térség országai túltegyék magukat a múltbéli sérelmeken.” A német kancellár ezzel összefüggésben a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd vonatkozásában sürgette az előrehaladást.

A csúcstalálkozón az előzetes tervekkel ellenben nem Aleksandar Vučić államfő, hanem Ana Brnabićkormányfő képviselte Szerbiát. Előbbinek Berlinben Albin Kurti koszovói kormányfővel és Scholz kancelárral kellett volna tárgyalnia a kapcsolatok rendezéséről, s ezt – mint arra a nova.rs összeállításában is emlékeztetnek – még augusztus végén megerősítette a német nagykövetség. Az elemzés szerint megtörténhet, hogy Vučić ekképpen mondott véglegesen nemet a koszovói kérdést megoldani hivatott német–francia javaslatra.

OPEN BALKAN, VAGY BERLINI FOLYAMAT?

A napokban több elemzésben is a 2014-ben kezdődött, ám évről évre egyre inkább mellőzött Berlini Folyamat létjogosultságát vették górcső alá, elsősorban a három évvel ezelőtt megkezdődött Open Balkan regionális kezdeményezéssel összefüggésben. Mindkét kezdeményezés elsősorban az egységes piac kialakítására összpontosít, ám a célok különbözőek, ugyanúgy, mint a kockázat és a haszon is – értékelte a BBC szerbiai szerkesztőségének GoranBuldioski, a Nyílt Társadalom Alapítvány az európai és közép-ázsiai térségért felelős programigazgatója.

A Berlini Folyamatnak az Open Balkannal szembeni előnyei egyértelműek, hiszen előbbi egy-egy országot túlnövő koncepcióra, valamint az EU értékrendjének integrálására összpontosít – véli Edward P.Joseph, a Johns Hopkins University tanára. „A Berlini Folyamat életképességének, valamint Németország a térség iránti őszinte elkötelezettségének tekintetében akkor kapunk bizonyítékot, ha az aláírók a későbbiekben becikkelyezik a három megállapodást. Ebben az esetben viszont megkérdőjeleződik az Open Balkan létjogosultsága, hiszen utóbbi nem tömöríti mind a hat nyugat-balkáni országot. Egyébként is az Open Balkan a Berlini Folyamat alapelveit vette át.” – fogalmazott Joseph.

Az Open Balkan kezdeményezés akkor kezdődött, amikor az EU bővítése komoly válságba került, így erre akár úgy is lehet tekinteni mint a három kezdeményező ország dacára – véli MargitWunschGaarmann, a németországi Kül- és Biztonságpolitikai Intézet kutatója. Az Open Balkan nemkívánatos emlékeztető arra az időszakra, amikor a Nyugat-Balkán nem szerepelt az EU prioritásai között – tette hozzá, majd rámutatott: az Open Balkan ereje egyebek mellett abban keresendő, hogy ezt két olyan ország – Szerbia és Albánia – kezdeményezte, amely korábban nem volt szövetségese egymásnak.

A Berlini Folyamat eddigi legnagyobb, és mindenki számára érezhető eredményeként a roamingdíj megszüntetését emlegetik.