Lapunknak nyilatkozva a Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta, a köztársasági parlament nemzetek közötti viszonyával foglalkozó bizottságának tegnapelőtti ülése után egyes képviselők tájékozatlanságából kifolyóan olyan téves információk láttak napvilágot, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet szerint a nemzeti tanácsok állami intézménnyé fognak átalakulni.
Lapunk tegnapi számának első oldalán jelent meg a bizottság üléséről szóló beszámoló, amelyben Tóth Tamás, a bizottság Demokrata Párt-béli tagja úgy nyilatkozik, „a nemzeti tanácsok állami intézmények lesznek”. Józsa szerint viszont ez tárgyi tévedés.
Véleménye szerint a szerdai nap leglényegesebb mozzanata az volt, hogy a parlament nemzetek közötti viszonyával foglalkozó bizottsága tárgyalt a törvény munkaváltozatáról, ami azért fontos, mert enélkül az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium nem zárhatta le maradéktalanul a törvénytervezet szövegét, ebből kifolyólag pedig a kormány sem tárgyalhatott róla, tehát a törvénytervezet nem kerülhetett be a parlamenti procedúrába.
Az MNT elnöke viszont sajnálatának adott hangot, amiért egyes résztvevők tájékozatlansága miatt téves információk is napvilágot láttak:
– Az egyik ilyen tévedést a közvélemény tényállásként ismerhette meg. Valótlan az a hír, miszerint a nemzeti tanácsok állami intézménnyé alakulnak át. Ebből viszont azt a következtetést lehet levonni, hogy egyes képviselők számára nem volt világos az a tény, miszerint a nemzeti tanácsok az állami szféra, valamint a civil szféra mellett a jelenlegi jogszabályok értelmében az állam harmadik szféráját képezik. Ezt határozza meg Szerbia politikai és jogrendje.
Józsa szerint azért fontos ezt nyilvánosan is tudatosítani, mert az ülésen többször is felszólalt Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, aki a témát alaposan és lényegre törően tárta az egybegyűltek elé, aminek fényében az MNT elnöke szerint különösen érthetetlen, hogy egyes képviselők azt hiszik és nyilatkozzák, a nemzeti tanácsok állami intézménnyé alakulhatnak át.
