A Nyugat-Balkán politikai vezetői a megújuló energiaforrásokba történő beruházási lehetőségekről tárgyaltak csütörtökön Belgrádban. A résztvevők rámutattak, hogy évtizedekig nem történt jelentősebb beruházás a régióban az energia előállítása, de annak továbbítása terén sem, így jelentős beruházásokra van szükség. Megállapították ugyanakkor, hogy az Open Balkan kezdeményezés egyre inkább igazolja létjogosultságát, a régió országai nehezen boldogulnának a szomszédokkal való együttműködés nélkül. Egy regionális piac kialakításában állapodtak meg, ugyanis – mint fogalmaztak – csak így tudják biztosítani a megmaradást.
Aleksandar Vučić a Szerbia Palotában tartott értekezletet követően kiemelte, az energiabiztonság kulcsfontosságú Szerbia számára, és a zöldenergiába történő beruházás kapcsán a norvég állam megfogalmazta a rövid, a közép és a hosszú távú beruházási prioritásokat. Ezek hatalmas beruházást feltételeznek, hiszen 17–32 milliárd euróra lesz szükség attól függően, melyik megújuló energiaforrás mellett dönt majd az ország. Ám ezek a beruházások lehetővé tennék, hogy az ország rendelkezzen elegendő gázzal, árammal és kőolajjal. Ez a régió országainak mindegyike számára nagy lehetőségeket kínál.
– Megállapodtunk abban, hogy egy közös, regionális piac kialakításában gondolkodunk, miközben egymást igyekszünk támogatni, hiszen egyikünknek sincs meg mindene, ami kell. Van közöttünk, aki felesleg villanyárammal rendelkezik a téli hónapokban, mások a nyári hónapokban, van, aki nagyobb földgázkapacitásokkal rendelkezik, és vannak, akik még csak most építik ki a földgázvezetékeket – emelte ki az államfő, hozzátéve, sokat tudnak egymásnak segíteni az országok, és ezzel biztosítani a jövőt, ugyanis nemcsak ezen a télen van erre az energia-együttműködésre szükség, hanem az előttünk álló években is.
Vučić elmondta, hogy a norvég állami képviselőkkel és beruházókkal tárgyaltak, akik rámutattak, Szerbiának komoly reformokra van szüksége. Az államfő szerint ugyanolyan nehéz reform vár az országra, mint a 2014-es fiskális konszolidációkor, csak most az energetikai téren.
Andreas Eriksen norvég energiaügyi miniszterhelyettes közölte, a megújuló energia a zöldenergia tranzícióját mozdíthatja előre. A régió energiatranzíciója kapcsán kiemelte, a határon átnyúló együttműködés az energia területén megerősíti majd a régió országait. Megköszönte Vučićnak, hogy lehetővé tette ezt konferenciát, bejelentette két hét múlva a szerb államfő látogat majd Norvégiába, ahol újabb tárgyalásokat folytat Szerbia energiarendszerének javításáról.
Edi Rama albán kormányfő rámutatott, hogy az energiahordozók közös regionális piacán a régió országai könnyebben hozzáférhetnek majd ahhoz az energiahordozókhoz, amelyekre szükségük van, de a befektetések is hozzáférhetőbbek lesznek. Kiemelte, nem lehet azonban egy zárt regionális piacban gondolkodni, a határokat szélesebbre kell nyitni.
Dimitar Kovačevski Észak-Macedónia miniszterelnöke rámutatott, harminc év telt el úgy, hogy a viszályok, az egymás meg nem értése osztotta meg a szomszédos népeket. Az utóbbi néhány év pedig éppen arra mutatott rá, milyen fontos a regionális együttműködés, a jószomszédi viszony ápolása. Az együttműködés az egyedüli módja annak, hogy egy erősebb energiarendszer álljon fel és a régió országai kilábaljanak a válságból – hangsúlyozta.
A konferencián jelen volt Dritan Abazović, Montenegró miniszterelnöke is, aki szintét nyitott volt a norvég beruházók javaslataira, hiszen az energia-előállítás terén nagyobb rendszerek felállításában gondolkodnak. Kiemelte, zöldországgá kívánnak válni. Mindenekelőtt a napelemparkokban gondolkodnak, ugyanis Montenegró 250 napsütéses nappal dicsekedhet. De a szélparkok ötletét sem vetették el, illetve Bar kikötőjében folyékonygázraktár megépítését is tervezik.
Zoran Tegeltija, Bosznia-Hercegovina Miniszteri Tanácsának elnöklője rámutatott, jelen pillanatban Bosznia-Hercegovina több áramot termel, mint amennyire szüksége van. A legnagyobb gond a feleslegek továbbításában az évtizedekkel ezelőtt épült rendszerek állapota. Jelentős beruházásokra lenne szükség korszerűsítésükre, amit szerinte úgy kellene megtenni, hogy az áram előállítása továbbra is állami hatáskörbe tartozzon. Közölte, jelenleg a villanyáram 60 százalékát hőerőművekben állítják elő, amin váltóztatni kívánnak. Számos projektum van tervben, ami a vízerőműveket helyezi előtérbe, köztük egy olyat is – a Buk Bjela erőművet –, amelyet Szerbiával közösen építenének, ám Szarajevó, ahogy fogalmazott, lefékezte ezeket a beruházásokat, így az építkezés még el sem kezdődött.
Nyitókép: Beta
