Tarthatatlan vákuumállapot

A nyilvánosság kizárásával megtartott ülésén a Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi bizottsága megállapította, hogy Koszovóban feszült és labilis a biztonsági helyzet, mindenekelőtt a szerb és a nem albán nemzetiségű polgárok számára. A bizottság közleményében felszólítják az ideiglenes pristinai intézményeket, hogy vessenek véget a szerbek elleni terrornak, illetve a fenyegetés, az erőszak és a nyomásgyakorlás helyett összpontosítsanak a problémák békés, párbeszéd általi kezelésére. A bizottság határozottan elutasítja a vádakat, hogy a koszovói szerbek felelősek a helyzet bizonytalanságáért, továbbá elítéli a szerb közösség demokratikusan megválasztott képviselőinek a démonizálását. Mindemellett felszólítják az UNMIK-et, a Kfor-t és az EULEX-et, hogy az ENSZ 1244-es határozatával összhangban biztosítsák a szerb közösség számára a biztonságot és gátolják meg Pristina erőszakos intézkedéseit.

RÉSZLEGES VISSZATÉRÉS

Ezzel egyidejűleg a Szerb Lista 9 képviselője erősítette meg, azaz hitelesítette koszovói parlamenti képviselői mandátumát, majd azonnal elhagyta a parlament ülését. Mint arra közleményükben rámutattak, ekképpen lehetetlenítették el Albin Kurti koszovói miniszterelnök azon tervét, hogy a szerbek számára garantált képviselői helyekre a számára megfelelő szerbek kerüljenek, azok, akik részt vennének az szerbek jogait szavatoló törvények és az alkotmány módosításában. Albin Kurti Rada Trajkovićtyal együttműködve tervezte módosítani az alkotmány úgy, hogy ne alakulhasson meg a szerb községek közössége, valamint megteremtődjön a szerbek vagyona elkobzásának az alapfeltétele, olvasható a B92 hírportál összeállítása szerint a közleményben. Mint azt hozzátették, a képviselői mandátumok hitelesítése nem befolyásolja a koszovói szerbek a pristinai intézményekből való kivonulását, mivel nem terveznek részt venni a parlament munkájában.

A Szerb Lista 10 parlamenti képviselője akkor mondott le tisztségéről, amikor a koszovói szerbek az összes pristinai intézményből kivonultak, ekképpen tiltakozva a szerb községek közösségének a meg nem alakítása, valamint a rendszámtáblákra vonatkozó jogszabály alkalmazása ellen. Ezt követően a koszovói Központi Választási Bizottsághoz megérkezett az indítvány, hogy 5 napos határidővel jelöljön képviselőket az említett képviselők helyett. Mint arra azokban a napokban a koszovói jogszabályok ismerői rámutattak, első lépésben a Szerb Listáról jelölhetnek ki képviselőket, ám amennyiben ők nem hajlandók elfogadni a képviselői mandátumot, egyéb, a koszovói parlamenti választáson ugyancsak résztvevő szerb jelölteknek is odaítélhetik azt. A választási bizottság kimutatása szerint a legutóbbi parlamenti választáson Koszovóban a Szerb Lista mellett még két szerb nemzetiségi lista mérettetett meg, a Szerb Demokratikus Szövetség, valamint a Polgári kezdeményezés a szabadságért, igazságosságért és megmaradásért. Koszovóban a nem többségi nemzetek vonatkozásában a garantált képviselői mandátum, illetve hely elvét alkalmazzák, a szerb közösségnek 10 képviselői mandátumot irányoztak elő.

ELŐBB ÉS NEM UTÓBB

„A koszovói helyzet megoldását nem a nemzetközi katonai, vagy rendőrségi erők jelenlétében kell keresni. Nem lehet, hogy valahol két különböző, párhuzamos rendszer működjön, még akkor sem, ha időnként, elsősorban az északi térségben, ez a realitás. Hosszú távon ez fenntarthatatlan. Ugyanazon a területen egyszerűen nem lehet hatályos két párhuzamos jogrendszer” – nyilatkozta a KoSSev hírportálnak Lars-Gunnar Wigemark, az EULEX vezetője. Szavai szerint Koszovó északi térségében a helyzet ugyan békés, ám biztonsági szempontból bizonytalan, mindenekelőtt azért, mert a szerb rendőrök kivonulását követően vákuumállapot alakult ki. Brüsszelben igyekeznek mielőbb megoldást találni a helyzetre, ennek nem utóbb, hanem előbb kellene megtörténnie, tette hozzá. Mint arra rámutatott, az EULEX munkatársai folyamatosan járőröznek, továbbá naponta felkeresik az északi térségben a rendőrállomásokat, ahol elbeszélgetnek a még jelen levő rendőrökkel – Wigemark nem adott egyértelmű választ a kérdésre, hogy a rendőrök között maradtak-e szerbek is, vagy csak albán, illetve egyéb nemzetiségűek vannak jelen.

Az EULEX mindenekelőtt a megelőzés céljával van jelen, nem célja átvenni a koszovói rendőrség felhatalmazásait, emelte ki Wigemark, mondván, hogy utóbbi egy hete kérte a járőrjáratok fokozását, ennek a kérésnek eleget tettek. Ugyanakkor hosszú távon az EULEX nem helyettesítheti a koszovói rendőrséget, legyen annak bármilyen is az etnikai összetétele, szögezte le Wigemark.