A Zentai Általános Kórház ideg- és elmegyógyászati osztályán az idegbetegségek közül leggyakrabban a szélütéses esetek fordulnak elő – tudtuk meg dr. Milorad Čurčić osztályvezető főorvostól. Egyben hozzáfűzte, az ilyen esetek igencsak elterjedtek tartományunkban, de a nagyvilágban is. A főorvos elmondása szerint az utóbbi időben megnövekedett az agydaganatok száma.
A lelki betegségek közül viszont a depressziós esetekkel találkoznak leggyakrabban. Régebben ezen az osztályon skizofréniában, illetve más lelki betegségben szenvedő betegeket kezeltek leginkább, ám az utóbbi időben éppen a depresszió különböző fajtáival jelentkeznek legtöbben, s mind gyakoribbak az úgynevezett paranoid zavarok is.
Megtudtuk továbbá, hogy maga a depresszió sokszor jelentkezik más betegségek kíséretében, például az agy vérkeringési zavarai során, de Parkinson-kór esetében is.
-- Nagyon nehéz meghatározni, hogy a hozzátartozónk depressziós-e, viszont a páciensek, amikor orvoshoz fordulnak, már tisztában vannak betegségükkel. A depresszió egyik legjelentősebb tünete az alvászavar, ezek a személyek rendre álmatlanságban szenvednek, például reggel, az ágyból való felkelés után semmihez sincs kedvük. Az idő múlásával aztán sokkal jobb kedélyűekké válnak, a későbbiekben azonban visszaesnek a levertségükbe. Gyakran előfordulnak különböző szomatikus (testi, testre vonatkozó) zavarok is, vagyis a beteg különböző fájdalmakat érez, de amikor panaszaival orvoshoz fordul, a kivizsgálások során semmilyen betegséget nem állapítanak meg nála. Viszont az antidepresszáns bevétele után e zavarok elmúlnak – tudtuk meg a főorvostól. Vagyis ezekben az esetekben az általános orvos sem képes megállapítani a depressziót.
A főorvos szerint úgynevezett „hétvégi” depresszió is létezik. Ez általában akkor jelentkezik, amikor az érintett magára marad, és nem kommunikál(hat) senkivel. A betegség e fajtája ünnepek, illetve hétvégék alkalmával elhatalmasodik az emberen. Megtörténhet továbbá az is, hogy depressziójuk miatt a betegek nem vesznek részt a társasági életben, elmagányosodnak, ekkor gyakoriak az öngyilkosságok. Ez utóbbiak számát illetőleg Zenta és környéke tartományunk területén a második csoportba tartozik. A szuiciditás (öngyilkosságra való hajlam) legnagyobb mértékben Szabadka és Horgos környékét sújtja, majd Zenta, Óbecse és Csóka következik.
A zentai kórház ideg- és elmegyógyászati osztályának főorvosától megtudtuk azt is, hogy a depressziót ma már elég hatékonyan tudják gyógyítani. Dr. Čurčić ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a betegségben szenvedőknek mielőbb orvoshoz kell fordulniuk.
– Véleményem szerint a depressziós betegségeket az általános orvosok is nyugodtan kezelhetnék, de a hatályban lévő rendeletek értelmében antidepresszánst kizárólag szakorvos írhat fel a páciensnek, ezért kell hozzánk küldeni az érintetteket. Mi pedig viszonylag hatékonyan tudjuk kezelni ezeket az eseteket. Hozzátette: számos mellékhatásuk miatt régebben ugyan nagyon veszélyesek voltak az ilyen jellegű gyógyszerek, s a betegek nem szívesen vették be azokat. Manapság viszont már nagyon hatékony antidepresszánsokat gyártanak, amelyeket naponta egyszer kell bevenni, s amelyek bizonyos időn belül segítenek is a páciensen. Egyébként tartományunk területén folyamatban van egy projektum, amely révén általános orvosokat képeznek ki arra, hogy időben felfedezzék e lelki betegség tüneteit.
Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, Čurčić úr mit tanácsol az olvasóinknak depresszió ellen. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nagyon nehéz bármit is tanácsolni, hisz mindannyian különbözőek vagyunk, s mindenki másképpen reagál a lelki ingerekre. A legfontosabb mégis az, hogy amennyiben depressziós tüneteket észlelünk, mielőbb forduljunk orvoshoz. Dr. Čurčić hangsúlyozta továbbá, legyünk minél többet társaságban, éljünk fizikailag aktív életet, sétáljunk sokat, és lehetőség szerint űzzünk valamilyen hobbit, hogy ezzel is lekössük magunkat és ne legyünk annyira kitéve a környezetünk káros hatásainak.
