Január 29-én, miután Pál Károly, a kishegyesi községi képviselő-testület addigi elnöke lemondott tisztségéről, a képviselők Vladimir Lopičićot, a Demokrata Párt képviselőjét választották meg elnöknek. Ez magában nem is lenne különleges hír, viszont a kinevezést megelőző politikai mozgások a községben felkeltették a közvélemény figyelmét.
A helyhatósági választások után több mint fél évvel sem sikerült a választás eredményeinek megfelelően meghatározni a vezető pozíciókat betöltő személyeket, ezért volt végső megoldásként szükséges az addigi elnök lemondása. Vladimir Lopičić megválasztásának körülményeiről, az érzésekről, amiket a történtek keltettek benne, és a jövővel szemben felállított elvárásairól nyilatkozott lapunknak.
Kinevezését egy meglehetősen elmérgesedő politikai nézeteltérés előzte meg. Mit tudna erről a helyzetről elmondani?
– A kinevezésemet megelőző körülmények elnevezésének meghatározására sajnos valóban találó szókapcsolat a politikai nézeteltérés. Kishegyesen a helyhatósági választásokra még tavaly májusban sor került, azt követően azonban nem sikerült azonnal megegyezni a hatalmi koalícióval. A Demokrata Pártnak ugyanis olyan pozíciókat ajánlottak fel a kkt-ben, amelyek nem tükrözték volna a választások eredményét, vagyis a polgárok akaratát. Ezeket az ajánlatokat a DP nem fogadhatta el. Tűrhetetlen lett volna, ha a választásokat jobb eredménnyel lezáró DP képviselői kevesebb vezető pozíciót töltsenek be, mint mondjuk a Montenegrói Párt, vagy a Szerbiai Szocialista Párt képviselői. A Magyar Koalíció tagjainak már az első tárgyalásokon felhívtam a figyelmüket arra, hogy tanácsos lenne mielőbb kibogozni a község politikai életének fonalán kialakult csomót, hiszen ahogy múlik az idő, annál nagyobb lesz ez a csomó. Sajnos nem hallgattak meg, községi szinten nem sikerült közös nevezőre jutni. Tartományi szinten kényszerültünk segítséget kérni a probléma megoldásához, végül a Vajdasági Magyar Szövetség irányításával sikerült megoldani a politikai patthelyzetet. Mindez természetesen vegyes érzéseket keltett a történet résztvevőiben, meglátásom szerint a közelmúltban engem ért rágalmazás még ezeknek az előzményeknek a keserű utóíze. Számomra egyértelmű, a politikai élet szereplőinek nem szabad saját érdekeiket szem előtt tartaniuk. Első helyen csakis a polgárok javának szabad állnia. A polgárok egy igen nehéz időszakban szavaztak, nekünk pedig tartani kell magunkat ennek a választásnak az eredményeihez és igyekeznünk kell teljesíteni a polgárok hozzánk fűzött reményeit.
A jövőre tekintve a községben mely célok magvalósítását tekinti elsődlegesnek?
– Mivel végzettségem szerint közgazdász vagyok, amikor elkezdtem politikával foglalkozni, az első probléma, ami községi szinten a szemembe ötlött, az a gazdaság siralmas helyzete volt. Ennek már néhány éve, a gond azonban még ma is jelen van. A községben eddig sajnos mindenféle gazdasági kezdeményezést befullasztottak. Tudomásom szerint Kishegyes köztársasági szinten is az elsők között volt az itt létesítendő ipari park tervének megszerkesztését illetően. Ennek a tervnek a kapcsán sajnos nem történt előrehaladás, az eddigi vezetőség nem szentelt kellő figyelmet a terv megvalósítására. Legelső és legfontosabb céljaim közé tartozik felvirágoztatni a község gazdasági életét. Aktivizálni kell az ipari park létesítését. Szükség esetén nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy a Tartományi Végrehajtó Tanács titkárságaihoz forduljunk segítségért. Támogatásukkal feltehetően könnyebb lesz kapcsolatot teremteni esetleges befektetőkkel, illetve üzleti partnerekkel. A községben minden feltétel adott a gazdaság újjáélesztéséhez. Ennek kivitelezését tekintem legfőbb célomnak.
