Napjainkban egyre inkább el kell ismerni a megújuló energiaforrások jelentőségét. Használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegház-hatás, levegőszennyezés, vízszennyezés. Nem csupán a globális felmelegedési válság, hanem a globális olajcsúcs miatt is szükségszerű a fosszilis energiahordozóktól való elhatárolódás. Az egyik legjelentősebb megújuló energiaforrás a geotermikus energia.
Ennek az energiaforrásnak a felhasználásán alapszanak a hőszivattyús fűtési, illetve hűtési rendszerek, melyek kiemelten költséghatékonyak. A hőszivattyús rendszerrel a hagyományos rendszerek üzemeltetési költségének akár a 40–50 százaléka is megtakarítható. Vajdaságban, illetve Szerbiában dr. Nyers József, a szabadkai Műszaki Szakfőiskola tanára, az energetika, illetve thermotechnika szakembere, immár harminc éve aktív ezen a területen. Saját fejlesztésű, illetve szerkesztésű rendszerei számos elismerésben részesültek. A rendszer előnyéről nyilatkozott lapunknak dr. Nyers.
Mi a hőszivattyús fűtő, illetve hűtőrendszer lényege?
– A rendszer ugyanazon a műszaki elven alapszik, mint a háztartási hűtőgépek, alkalmazása viszont egészen más. A rendszer lényege, hogy hűtve fűtsünk, a rendszer alkalmazási területe tehát kétszeres. Három egységet, illetve azoknak három alrendszerét tudjuk megkülönböztetni. Először a hideg víz kört kell megemlíteni, ez áll két kútból, egy forrás kútból, valamint egy nyelő kútból, és a víz áramoltatását szolgáló vízszivattyúból. A következő egység a meleg víz kör, amely a hőszivattyúból egy keringető rendszer segítségével a fűtőtestekbe szállítja a meleg vizet. Ez a két egység között a hűtőkör a kapocs. A hűtőkör hűtő közeggel van kitöltve, ez elvonja a földből érkező víz hőenergiáját, majd az egység kompresszorának a segítségével a fűtőkörnek szállítja a hőt.
Miben látja a módszer előnyét?
– A módszer leglényegesebb szószólója az energia megtakarítása, valamint a kettős rendeltetés. A fejlett országokban az újonnan épülő épületekben egyre gyakrabban alkalmazzák fűtésre, illetve hűtésre ezt a rendszert. Németországban évente mintegy 60 000 új rendszer kerül megépítésre. Országunkban, valamint a régió országaiban szintén egyre gyakrabban kerül alkalmazásra a hőszivattyús rendszer. A beszerelés költségei szinte semmivel sem magasabbak, mint más fűtési, illetve hűtési rendszereké, vagyis a különbség elhanyagolható. A leglényegesebb viszont az alacsony üzemeltetési költség, melyek a gázzal, illetve villanyárammal működtetett rendszerek költségeinek csupán egyharmadát teszik ki. A rendszer a felhasznált energia egyharmad százalékát használja áramból, kétharmadát pedig a földből nyeri. Az újonnan épült épületekben csak ezt a rendszert lenne szabad alkalmazni. Svédországban ezt például már a törvényben is megszabják. Az ottani felmérések rámutattak, az eddig évente elhasznált villanyenergia kétharmadát tudják így megtakarítani. Ez nagyon fontos mutató egy olyan országban, ahol szinte mindenki árammal fűt. Az új fejlesztéseknek köszönhetően már nem kell mélyre ásni, megfelelő hőmérsékletű vizet már 20, valamint legfeljebb 40 méteren is találhatunk. Ez mind a környezet, mind a költségek szempontjából igen fontos tényező. Ellentétben a hagyományos központi fűtésekkel, amelyek működtetéséhez 50–60 Celsius-fok hőmérsékletű vízre volt szükség, a hőszivattyús rendszer 28–35 Celsius-fokos vízzel működik. Egy 120 négyzetméteres családi ház fűtésére, illetve hűtésére évi 4000 kwh villanyenergiára van szükség.
