A kormány illetékes tagjai, valamint Boris Tadić országelnök már többször is kijelentette, a gazdasági válság helyzetében legfontosabb megőrizni a polgárok munkahelyeit. A kormány legújabb válságkezelő programja a 40 órás munkahetet 32 órásra csökkentené. Rasim Ljajić munkaügyi miniszter elmondásából néhány nappal ezelőtt kiderült, a program célja az lenne, hogy a munkaadóknak ne kelljen elbocsátaniuk a dolgozókat. Az első hírek szerint a csökkentett munkaórák ellenére a bérek nem változnának. A javaslat hatékonyságát a munkaadók és a dolgozók szempontjából Hugyi István , a Független Szakszervezet szabadkai ágazatának az alelnöke mérlegelte a Magyar Szónak.
Véleménye szerint a kormány legújabb válságkezelő programja valóban támogatná a munkahelyek megőrzését?
– Jelen pillanatban nehéz a témával kapcsolatban nyilatkozni, mivel még a szakszervezetekhez sem jutottak el bővebb információk. Ha azonban sor kerülne a javaslat megvalósítására, akkor a kormánynak először is a szakszervezetekkel kellene egyeztetnie a rendelet megvalósításának a részleteivel kapcsolatban. A munkaadókat szintén nem szabad kihagyni a megbeszélésekből. Csak közösen lehet minőséges programot kidolgozni. Ha ez a javaslat valóban a munkahelyek megőrzését hivatott szolgálni, akkor a szakszervezetek feltétlenül támogatni fogják. Mindannyiunk számára egyértelmű, a jelenlegi helyzetben a legfontosabb megakadályozni az újabb elbocsátásokat. Számtalan munkaadó egyszerűen képtelen kifizetni a béreket. A részletek megfelelő kidolgozása mellett ez a rendelet segítene átvészelni az elkövetkezendő időszakot elbocsátások nélkül. Azok a vállalatok, amelyek termékei iránt a gazdasági válság miatt visszaesett a kereslet, már most csökkentették a munkaórákat, majd a tervek szerint legkésőbb ősszel ismét teljes lendülettel valósítják meg a termelést.
Vélhetőleg melyik szektort érintené a legkifejezettebben a rendelet?
– Azokat a vállalatokat, gyárakat, amelyek kitermelése továbbra is változatlan, semmi esetre nem érintené, tehát a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart. A szféra vállalatai nem küszködnek nagyobb gondokkal termékeik eladásánál, tehát nem sok értelme lenne, ha csökkentenék a termelést. A rendelet főleg azokat a vállalatokat érintené, amelyek jelenleg nem tudják eladni termékeiket, mivel a gazdasági válság miatt több fajta termék iránt esett vissza a kereslet.
A munkaadók szempontjából milyen következményei lennének a csökkentett munkaóráknak, vagyis a csökkentett termelésnek?
– Az első információk szerint csak a munkaórák csökkennének, a bérek változatlanok maradnának. A munkaadók már most küszködnek a bérek kifizetésével, tehát nehéz elképzelni, hogy a rendelet után bármi is változna e téren. A bércsökkenések viszont tovább növelnék a szegénységet az országban. Ha a kormány elképzelhetetlennek tartja a bérek csökkentését, akkor ehhez a munkaadóknak állami támogatásra lenne szükségük. Ennek a támogatásnak a megvalósításával kapcsolatban azonban jelenleg még senki nem tudna bővebbet mondani. Annyit kijelenthetek, a napokban Belgrádban olyan információkhoz jutottam, miszerint a kormány már dolgozik az évi költségvetés kiigazításának a tervén. A kiigazítás után az állam valószínűleg kifejezőbben fogja támogatni a helyi önkormányzatokat. Pillanatnyilag legfontosabb a munkaadók és a vállalatok szakszervezetei közötti dialógus. Közösen kell megtalálni azt a megoldást, ami mindkét fél számára elfogadható.