Szabadkán tartották meg A parlamenti képviselők párbeszéde a rurális vidékek multietnikus közösségével elnevezésű civil projektum zárórendezvényét. A szóban forgó projektumot az EBESZ megbízásából és anyagi támogatásával az újvidéki székhelyű Alfa Tudásközpont elnevezésű civil szervezet vitelezte ki.
A kezdeményezés céljáról Balassa Endre, az Alfa Tudásközpont munkatársa, illetve a projektum vezetője nyilatkozott a Magyar Szónak: „A kezdeményezés célja a köztársasági parlamenti képviselők és a rurális vidékek lakossága közötti párbeszéd megteremtése volt. A falvak lakóinak igen jellegzetes problémákkal kell szembenézniük, lehetőséget kell kapniuk ezek bemutatására. Hasonló projektumokra eddig még nem volt példa az országban.”
A projektumban a Szabadka községhez tartozó Csantavér és Újzsednik, valamint a Topolya községhez tartozó Zentagunaras és Bajsa települések helyi közösségeinek a képviselői vettek részt. A települések képviselői két korábbi találkozás alkalmával felvázolták az Alfa Tudásközpont munkatársainak a falvakat érintő legégetőbb problémákat.
A csütörtöki zárórendezvény egy kerekasztal-beszélgetés keretében valósult meg, ahol a projektumban résztvevő helyi közösségek képviselőinek négy parlamenti képviselővel volt lehetőségük találkozni és nyíltan felvázolni a már korábban megfogalmazott gondokat. A rendezvény vendége volt a Vajdasági Magyar Szövetség két képviselője: Pásztor Bálint, a Kisebbségi Frakció vezetője, valamint Varga László, a frakció tagja. A Demokrata Párt vezette Európai Szerbiáért frakció soraiból megjelent Petar Kuntić, aki egyben a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének az elnöke, valamint Radovan Radovanović, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tagja. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői először is dr. Somogyi Sándor közgazdász bemutatóját kísérhették figyelemmel. A szakember a vidékfejlesztéshez kapcsolódó leggyakoribb problémákat vázolta fel.
Pásztor Bálint a rendezvény kapcsán lapunknak elmondta:
– Fontosnak tartom a kezdeményezést, a parlamenti képviselőknek igenis figyelembe kell venniük a polgárok véleményét. Szerbiát napjainkban is a centralizáció jellemzi, a központi hatalom gyakran még a városok, községek érdekeit sem veszi figyelembe, a helyi közösségekét pedig még kevésbé. A következő években a helyi közösségek szerepének mindenféleképpen fel kell értékelődnie, és ez véleményem szerint meg is fog történni.
