A független újságírók 2022-ben sem számíthattak az állam védelmére, a háborús bűnökkel kapcsolatos bírósági eljárások továbbra is nagyon lassúak, a menedékjogi rendszer hiányos, míg a fogyatékossággal élők és az LGBT közösség diszkriminációnak és erőszaknak vannak kitéve Szerbiában, áll a Human Rights Watch (HRW) éves jelentésében.
A szervezet tegnap közétett jelentése szerint, amely az emberi jogok érvényesülését vizsgálja a világban, Szerbiában azok az újságírók, akik kritikusak a hatalom felé, továbbra is támadásoknak és fenyegetéseknek vannak kitéve, amire az állam nem reagál megfelelően. A Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) adataira hivatkozva a HRW rámutat, tavaly januártól két fizikai támadást szenvedtek el az újságírók és a médiaházak, három esetben a tulajdonukat érte támadás, 26 estben pedig megfélemlítésnek és fenyegetésnek voltak kitéve. A szervezet rámutat, hogy 2022-ben a kormányhoz közeli médiumok is rágalomkampányt indítottak a független újságírók és azok iránt a médiaházak iránt, akik kritikus szemmel tájékoztatnak a kormány munkájáról.
A háborús bűnök kapcsán a HRW arról számol be, hogy a múlt év augusztusában 16 bírósági eljárás folyt, 39 vádlott ellen, ám ezen ügyek mindegyike jelentősen késett, vagy többször elnapolták. Így a Srebrnicában történt háborús bűnök kapcsán Szerbiában 2016 decemberében indított első eljárást, több mint 20 alkalommal napolták el, míg a vádlottak egyszerűen meg sem jelentek a tárgyalásokon, és ez semmilyen következményt sem vont maga után.
A jelentés külön foglalkozik a menekültek, menedékkérők és migránsok helyzetével. Adataik alapján múlt év augusztusáig 2653 személy kért menedékjogot, ám ebből csupán 251 kérvényt engedtek átadni az illetékes szervek. Január és augusztus között csupán két személy számára hagyták jóvá a menekült státust, 9 személy számára pedig szubszidiárius védelmet. Ideiglenes védelmet 817 személy kapott, akik elsősorban Ukrajna területéről érkeztek. Megállapították, hogy a menedékjog Szerbiában még mindig hiányos, számos procedurális nehézségbe ütközik.
A civil szervezetek tavaly januártól szeptemberig 30 olyan incidens jegyzetek, amelyek közül 10 esetben az LGBT személy elleni gyűlölet váltott ki fizikai támadást. A jelentés emlékeztet arra, hogy tavaly biztonsági okokra hivatkozva az országvezetés megpróbálta lemondani a belgrádi Europride büszkeségnapi felvonulást, valamint rámutat arra is, hogy a jobboldali vallási szervezetek és politikai csoportosulások is amellett érveltek, hogy az oktatásban tiltsák be az LGBT-vel kapcsolatos témákat.
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay
