2024. december 22., vasárnap

Szerbia polgárainak jelentős része nem jut megfelelő sürgősségi ellátáshoz

Főleg a kisebb településeken élő polgárok esetében fordul elő, hogy hiába hívják a mentőt, az gyakran már csak későn ér ki. Az Insajder értesülése szerint már a parlamentben van az a törvényjavaslat, amely megváltoztatná az egészségügyi segítségnyújtást.

Az 194-es számot felhívva a diszpécserek a bejelentéseket piros, sárga és zöld kategóriákba sorolják. Az ún. aranyszabály az, hogy a mentőnek a bejelentéstől számított egy órán belül ki kell érnie a helyszínre, ellátnia a pácienst és a legközelebbi kórházba szállítania.

Bár a szabályzat előírja, hogy egy orvos, egy technikus és egy sofőr alkossa a csapatot, Szerbiában erre nincs elég szakember. A legsúlyosabb Belgrádban a helyzet. Valamivel jobbak a körülmények Újvidéken, Nišben és Kragujevacon.

Az illetékesek az Insajder kérdésére elmagyarázták, a mentőszolgálat ma háromféleképpen működik: a négy legnagyobb városban található mentőszolgálatokon keresztül, majd a 25 ezer fő feletti települések szolgálatai, és az egészségügyi központok által szervezett ügyeleti szolgálatok, amelyek gyakorlatilag 24 órában hívhatók.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslaton körülbelül egy évig dolgoztak, és az első pont a segélyszolgálatok régiósításával foglalkozik, az egészben pedig a legnagyobb hangsúlyt a hívásfogadási protokollra helyezik.

A törvénytervezet foglalkozik a mentőautóvezetők helyzetével is, akik a betegellátó csapat rendkívül fontos szegmensét alkotják.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Beta