Szerbia nem lesz a közeljövőben az Európai Unió tagja – fogalmazott Aleksandar Vučić államfő a svájci Davosban, a Világgazdasági Fórumon tett háromnapos látogatásának végén, a Widening Europa's Horizont (Európa horizontjainak tágítása) – Hogyan tudja megerősíteni az új európai politikai közösség a kontinens biztonsági helyzetét a szélesebb körű geopolitikai változások mellett? elnevezésű panelen. Rámutatott, pesszimistán tekint az EU-csatlakozás lehetőségeire, majd hozzátette, az unió népszerűsége és a lakosságnak az európai közösségbe vetett bizalma is megingott a régióban.
– Valamelyest pesszimista vagyok Szerbia viszonylag közeli jövőben történő EU-csatlakozását illetően. Nemcsak Szerbia, hanem a régió többi országa esetében is. Tárgyalunk, de majd meglátjuk. Különböző nézeteink vannak az EU-val kapcsolatban – emelte ki Vučić davosi felszólalásában a Tanjug hírügynökség összefoglalása szerint.
Az államfő rámutatott, Szerbia jelentős gazdasági fejlődést mutatott az utóbbi időben. Csak az elmúlt három évben Szerbia azon négy ország között volt, amely Európában a legnagyobb növekedést produkálta. Hozzátette, az ország sokat tett a jogállamiság javításáért is. Ennek ellenére, mint mondta, nem ringatja magát hiú ábrándokba, ami az EU-csatlakozást illeti.
– Valóban nem vagyunk olyan lelkesek, mint régen, és bizonyos szempontból az EU sem lelkesedik túlságosan, amikor rólunk van szó. Ezek tények, ezt mutatják az uniós számadatok. Az EU népszerűsége csökkent a régióban, Észak-Macedóniában, Szerbiában, sőt Montenegróban is – mutatott rá Vučić.
Az államfő hozzáfűzte, a különböző politikai nyomások miatt ez várható is volt. Szerbiában a Koszovó kérdés, míg Észak-Macedóniában a nemzeti identitás okozott törést.
Vučić a felszólalásában azt is mondta, meglátása szerint Európa stabilabb volt, amíg Angela Merkel volt Németország kancellárja.
A panelbeszélgetésen részt vett Edi Rama, Albánia miniszterelnöke, Níkosz Anasztasziádisz, Ciprus elnöke, Roberta Metsola, az Európa Parlament elnöke, valamint Leo Varadkar, Írország kormányfője.
AZ EU ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Aleksandar Vučić csütörtökön délelőtt részt vett a Diplomáciai párbeszéd a Nyugat-Balkánon elnevezésű tanácskozáson, amely a régió politikai vezetőit ültette tárgyalóasztalhoz. A panelen Miroslav Lajčak, az EU Belgrád–Pristina párbeszédért felelős különmegbízottja, illetve Mirek Dušek, a Világgazdasági Fórum Európával, Eurázsiával és Közel-Kelettel megbízott igazgatója is részt vett.
A vitafórumon felszólalt még Stevo Pendarovszki, Észak-Macedónia államfője, aki az általa kiadott közleményben úgy fogalmazott, hogy a fő témájuk a régió országai előtt álló kihívások voltak. Felhívták a figyelmet a stabilitás megőrzésének fontosságára, az országok gazdasági növekedéséhez szükséges feltételek megteremtésére, valamint a nyitott kérdések megoldásának szükségességére. A közlemény rámutat, az új geopolitikai kontextust szem előtt tartva a vezetők kifejtették nézeteiket az Európai Unió nyugat-balkáni szerepéről, és véleményt cseréltek a párbeszéd javításának és a nemzetközi partnerségek erősítésének lehetőségeiről.
A panelen jelen volt még Edi Rama, Albánia kormányfője, Dritan Abazović, Montenegró miniszterelnöke, Andrej Plenković, Horvátország miniszterelnöke, Borjana Kršto, Bosznia-Hercegovina Miniszterek Tanácsának elnöklője, valamint Albin Kurti, Koszovó kormányfője.
A tárgyalásokban részt vett többek között Tanja Fajon, Szlovénia külügyminisztere, Alexander Schallenberg, Ausztria európai és nemzetközi ügyekkel megbízott szövetségi minisztere, Mikuláš Bek, Csehország Európa-ügyi minisztere, Ignazio Cassis, Svájc külügyminisztere, Franciaország védelmi minisztériumának külbiztonsági főigazgatója, továbbá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke, valamint az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának adminisztrátora is.
Ezt követően Aleksandar Vučić külön tárgyalást folytatott Borjana Krištoval, akivel Szerbia és Bosznia-Hercegovina együttműködésének javításáról folytattak megbeszéléseket, és mindketten hangoztatták a két ország közti barátság és gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát – áll az államfő közösségi oldalán megjelentetett bejegyzésben.
Előtte pedig Andrej Plenkovićtyal folytatott rendkívül korrekt megbeszéléseket a szerb–horvát kapcsolatokról.
– Hiszek abban, hogy az előttünk álló időszakban sikerül majd előrelépnünk mind a gazdaság, mind a politikai kérdésekben – fogalmazott az államfő a találkozót követően.
SORSDÖNTŐ ÉV
Aleksandar Vučić összegezve az elmúlt napok tárgyalásainak eredményeit, fontosnak tartotta megemlíteni, hogy számos találkozáson és tárgyaláson van túl, amelyek többsége a lehetséges új szerbiai beruházásokra vonatkozott, vagyis csapatával Szerbiát a beruházások helyszíneként mutatták be. A Világgazdasági Fórum fókuszában, ami a politikai kérdéseket illeti, mindenekelőtt az Oroszországgal szembeni szankciók voltak, illetve Koszovó státusza.
– Nagyon nehéz idő vár ránk, szűrhető ki a Lajčákkal folytatott beszélgetésből. Senki nem akarja többé meghallgatni, vagy megismerni a másik oldal véleményét, csak a szankciók bevezetése érdekli őket. Aki ellenvéleményen van, az ellenféllé válik. Sorsdöntő év áll előttünk – fogalmazott a médiának adott nyilatkozatában az államfő.
Pénteken zárul az 53. Világgazdasági Fórum davosi ülése.
