Lassan, de biztosan: a homok szállítása most sem állt le
Muzslya legnagyobb természeti kincse a homok, amit hosszú évek óta bányásznak a falu környékén. De úgy, hogy közben abból az itt élőknek semmi haszna nincs. Sőt. A homokot szállító kamionok rongálják az utakat, viszi a homokot a szél, repedeznek a házak falai. Nos, ezen szeretne változtatni a helyi közösség. Mert ha például egy másik közeli falunak, Elemérnek csinos összeg jut kőolaj-kitermelési járadék címén, akkor egy másik természeti kincs bányászata után is ugyanez jár(na).
A Vojvodinaput útépítő vállalattal a muzslyai helyi közösség 1989-ben kötött harminc évre szóló szerződést. A faluhoz közel álló területet átengedték az útépítőknek homokbányászásra, ennek fejében pedig a Vojvodinaput feltöltötte homokkal a faluban épülő és a határba vezető utakat. Időközben változtak a törvények, szabályok és a rétek, legelők, nádasok használója a helybeli szövetkezet lett. Ez azonban egy idő után megint visszakerült a helyi közösség fennhatósága alá. Közben pedig csődeljárás indult a Muzslyai Rétek földműves-szövetkezet ellen. Így a 2019-ig kötött szerződés érvényét vesztette. Nemrég a Vojvodinaput a helyi közösséghez fordult, kezdeményezve a homok bányászására vonatkozó szerződés meghosszabbítását 2019-ig, a jelenlegi, de újabb területeken is. Nyilván a leendő autópálya építésének felgyorsulására, valamint a mostaninál jóval intenzívebb útépítésre számítanak.
Hallai Zoltán: Magunkra vagyunk hagyva
– A helyi közösség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogi viszonyok tisztázása előtt nem hosszabbítja meg a szerződést. A homok ugyanis állami tulajdonban levő természeti kincs, mi csak használói vagyunk a területnek, ezért az Energiaügyi Minisztériumhoz fordultunk és kértük a vagyonjogi ügyész véleményét is. A válaszra még várunk. Ugyanakkor a szerződés meghosszabbítására szüksége van a helyi közösségnek, mivel a legutóbbi referendumon nem lett kiszavazva a helyi járulék. A homok mint természeti kincs kibányászása után pedig méltányos volna járadékot fizetni (a kibányászott mennyiség értékének kb. az 5 százalékát). Ebből fedezhetnénk egyes kiadásainkat, a civil szervezetek működtetésére vagy kommunális beruházásokra fordíthatnánk. A szerződés meghosszabbítása mindkét fél érdeke, és reméljük, hogy sikerül majd megegyeznünk – mondja Hallai Zoltán, Muzslya tanácselnöke.
Belgrádból azonban nem fénysebességgel érkeznek a visszajelzések. Így a régi mozi jogi helyzetének a tisztázására Muzslyán évek óta várnak. Mi lesz, ha ez megismétlődik a homokbányászat ügyében is?
– Tisztában vagyunk ezzel, és szeretnénk hatni a Vojvodinaputra, abban az értelemben, hogy az átmeneti időszakban mérsékeljék a homok szállítását. Mert óriási mennyiségű homok áll már „útra készen”. Mondhatnám, hogy kezünkre játszik az útépítés pillanatnyi megtorpanása. De persze ez az állapot meg is változhat.
Az utóbbi hónapokban sok vitát okoz a homok szállítása a falun keresztül. Aláírásgyűjtés is volt.
– A József Attila, a Szervó Mihály és a Tóth István utcákban a legkritikusabb a helyzet. Korábban pedig a Fogarasi-fivérek utcában ment tönkre az út. Ezek az utcák szűkek és nem ekkora teherbírásra készültek. Tegyük hozzá: a helybéliek pénzéből. Az emberek joggal várják, hogy az útépítő vállalat hozza helyre, amit tönkretett. Sajnos erre csak ígéreteket kapunk. Házak is megrepedeztek, és volt egy időszak, amikor napokig egész éjjel dübörögtek a kamionok a faluban. De nem volna szabad megfeledkezni a Muzslyát Nagybecskerekkel összekötő Béga-hídról sem, amely süllyed. Sajnos sokszor úgy érezzük, hogy magunkra vagyunk hagyva, mert például a közlekedés-biztonság sem a mi hatáskörünkben van.
A Fogarasi-fivérek utca lakói hiába tiltakoznak
Reális-e az a félelem, hogy a homok mértéktelen bányászata miatt úgymond kihúzzák a talajt Muzslya alól?
– Most Lukácsfalva és Écska felé haladnak, vagyis egy kicsit távolodnak a falutól. De szorgalmazzuk, hogy erről mondjon véleményt egy bányaipari felügyelő. De a József Attila utcában egy laikus is észreveszi a homok mértéktelen bányászatának a nyomait, amelyet korábban a GIK Banat építőipari vállalat végzett. A továbbiakban nem szabad figyelmen kívül hagyni a környezetvédelmi intézkedéseket sem. Mert szelesebb időszakokban a Fogarasi - fivérek, és a József Attila utcákat sokszor homokfelhő borítja.
Mi lesz a homok kitermelése után?
– A hatalmas mennyiségű talaj eltávolítása után lehetetlen az eredeti állapot visszaállítása, ezért úgy gondoljuk, hogy egy horgászásra alkalmas tó létrehozása lenne a legcélszerűbb – hallottuk a tanácselnöktől.
A kölcsönös érdekek ellenére nyilvánvaló, hogy Muzslyáról az elmúlt évtizedek alatt jóval többet elvittek, mint amit ide hoztak. Az is biztos, hogy a járadéknak meglesz az ára. De a muzslyaiak megszokták már, hogy semmit sem kapnak ingyen.
