(Fotó: Kecskés István)
A nagybecskereki magyar szülők évről évre félve várják az őszt, mert egyre kevesebb a magyar elsős, és állandó veszélyben van a magyar oktatás fennmaradása a városban, ahonnan délebbre már nincs magyar tannyelvű középfokú oktatás sem. Az idén sem volt könnyű „összegyűjteni” a magyar elsősöket, hiszen az egyetlen magyar óvodai tagozaton mindössze öt iskoláskor előtti magyar gyerek volt, ebből is csak három iratkozott nagybecskereki iskola magyar első osztályába, hallottuk Katona-Debreczeni Gizellát ól, a helybeli Sonja Marinković Általános Iskola igazgatónőjétől.
– Tizenegy magyar elsősünk lesz. Május harmincadikán szülői értekezletet tartunk a szülőkkel, amelyre meghívtuk azokat is, akiket felkerestünk, de mégsem magyar osztályba íratták a gyereküket. A szentmihályi kihelyezett tagozatban tíz elsőst írattak be. A legnagyobb a gond az úgyszintén hozzánk tartozó lukácsfalvi iskolában, ahol sem tavaly, de megtörténhet, hogy az idén sem lesz magyar elsős. Az egyetlen leendő elsőst ugyanis a szülők a muzslyai iskolába akarják íratni. Az összevont magyar tagozatnak jelenleg öt tanulója van, elsős nélkül őszre pedig már csak négyen maradnak. De bízunk benne, hogy ez nem veszélyezteti a magyar osztatlan tagozat fennmaradását. Reménykeltő, hogy jövőre már számíthatunk magyar elsősökre. Nyilván ha lenne egy napközi a faluban, akkor talán könnyebben biztosítanánk az utánpótlást. Megfelelő konyha hiányában azonban ezt egyelőre nem lehet megvalósítani – mondja az igazgatónő.
Sok nagybecskereki családot felkerestek. Legtöbbször milyen indokkal nem választották a magyar tannyelvű oktatást a szülők?
– A szülők kényelmesek, és a legközelebbi óvodába később pedig iskolába íratják a gyereküket. Mások azt kifogásolják, hogy az iskola a városközpontban, forgalmas helyen van. Persze továbbra is sokan azt gondolják, hogy a szerb tannyelvű iskoláztatás biztosítja a gyerek jobb érvényesülését a későbbiekben. Nem könnyű az ilyen előítéleteket eloszlatni. Még akkor sem, ha semmilyen statisztika nem támasztja azt alá, hogy a szerb iskolába járó magyar gyerekek jobban érvényesülnek az életben. Amikor pedig azt mondják, hogy „majd meggondolják” akkor már szinte biztos, hogy nem a magyar osztály mellett döntöttek.
Nemrég óta igazgató az egyetlen olyan a nagybecskereki elemi iskolában, ahol még van magyar tannyelvű oktatás. Milyen tervekkel kezdte a megbízatást?
– Szeretném, ha az iskolánk (az egykori Messinger) újra elit tanintézménnyé válna. Emelni kell az oktatás színvonalát, fölzárkóztatni a kollégák egy részét, ebben látom az iskola jövőjét. Hogyha pedig a szülő ezt érzékeli, akkor majd hozzánk íratja a gyerekét, még akkor is, hogyha eredetileg nem szándékozta magyar osztályba adni. A több mint egy évszázados iskolaépület küllemét is szeretném vonzóbbá tenni. Ennek érdekében persze elő kell teremteni az anyagiakat.
Muzslyán tavaly 58, az idén pedig 50 magyar elsős lesz. Akárcsak a korábbi években, a központi épületben kettő, a kinti iskolaépületben pedig egy magyar osztályt nyitnak. Az iskola tanulóinak a számát nyilván növeli az, hogy a Lukácsfalva és Muzslya közötti új útnak köszönve a lukácsfalvi gyerekek negyedik után már nem Nagybecskereken, hanem a közelebb eső Muzslyán folytatják a tanulást.
