A muzslyaiak évekkel ezelőtt szövetkezet nélkül maradtak, de lehet, hogy hamarosan már földje sem lesz a „dűlőutak szorgos népének”. Ugyanis eladásra kínálják a csődbe jutott Muzslyai Rétek szövetkezet 750 hektárnyi földjét, amelyet jelenleg a helybeli állattenyésztők és növénytermelők (árendába) használnak. Legelő és föld nélkül pedig megélhetési lehetőség nélkül marad sok helybeli család. Mert érdeklődőből van bőven, Szerbia minden tájáról.
A helybelieknek eddig annyit sikerült elérni, hogy a csődeljárási igazgató az aratás kezdetére halasztotta a szövetkezet földjének az eladását. Ezzel némi időt nyertek. Most sok minden attól függ, hogy az önkormányzat képes lesz-e hatékony és gyors támogatást nyújtani a gazdáknak. Hétfőn Fülöp Albert farmján ismerkedett meg a problémával, majd a helyi közösségben tárgyalt a gazdákkal Goran Kaurić, Nagybecskerek alpolgármestere.
A történet a Muzslyai Rétek szövetkezettel kezdődik, amely a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben Vajdaság legjobbjai között volt. Több mint száz családnak biztosítottak megélhetést, közben a falu fejlődését is támogatták. Együttműködtek velük az erzsébetlaki, a szentmihályi, az aradáci és a nagybecskereki termelők is. A nem túl jó minőségű 1500 hektárnyi muzslyai földet művelve – elsősorban a szövetkezeti tagok szorgalmának köszönve – példaképül szolgáltak. Aztán a kilencvenes évek végén elindult a szekerük a lejtőn, majd 2000 elején lufiként durrant szét az, amit évtizedeken keresztül építettek. Földjük egy részét (több száz hektárt) már adósság címén elvették tőlük, de a maradék parcellák nagyobb része is zálogosítva van. A szövetkezet tönkre tétele óriási kárt okozott az egész falunak, hiszen annak idején a tagjaik sok pénzt fektettek be a mezőgazdasági gépezetekbe, most viszont föld nélkül maradtak. Ismerve a szerbiai állapotokat, nem alaptalan az a feltételezés sem, hogy ez esetben is tudatosan juttatták magántulajdonba a társadalmi vagyont (amit egyébként a törvény is tilt).
A csődeljárás alatt álló szövetkezet egyetlen dolgozóra maradt, a hitelezők követelésére (köztük a legnagyobb az Árutartalékok, a Delta M, a Vajdasági Bank és néhány magánszemély) pedig a jövő hónapban eladásra kínálják a 750 hektárnyi földet, amelyből 500 hektár megművelhető. A föld értékét kétmillió euróra becsülik, de ennél kevesebbért is hozzájuthat, akinek van pénze. Ilyenkor pedig még a pénz eredetét sem szokták nagyon firtatni. Nem hivatalosan már vagy tíz olyan érdeklődő van, akinek nem okozhat gondot a Muzslyai Rétek megvásárlása. Egyikük sem muzslyai. A helybeli Állattenyésztők Egyesülete és a kertészeket tömörítő Császárkert együtt sem képes előteremteni ennyi pénzt. A föld ugyan a muzslyai határban marad, de kérdés, hogy kinek a kezébe kerül. Mert egy idegen vidékről érkezőnek nyilván nem Muzslyához kötődnek a (pénzügyi) érdekei. Magyarán a Muzslyai Rétek tulajdonjogi helyzetének a megváltoztatása a farmok és a kertek megszűnéséhez vezethetnek. Pedig a muzslyai kertészek a nagybecskereki és a környező piacok egyik legnagyobb ellátói, a Muzslyai Réten tartott mintegy másfél ezer tehénnek köszönve pedig naponta ötezer liter tejet szállítanak a nagybecskereki tejgyárnak.
Fülöp Albert és Palatinus Ervin: Számoljuk a napokat
– Ma még munkáljuk a földeket, de ha holnap idejön egy nagyobb vállalkozó, akkor majd idehozza a saját mezőgépeit és nem fog bíbelődni a föld hektáronkénti bérbeadásával, hanem maga megműveli. Jószágállományuk élelem nélkül, a növénytermesztők föld nélkül, mi pedig munka nélkül maradunk. A legrosszabb esetre nem is merünk gondolni, mert a környéken nem is lehet más földet bérelni. Amúgy sem érdemes nagyobb távolságról hozni a takarmányt, hiszen most sem jár nagy haszonnal az állattartás – mondja Palatinus Ervin, a Bánáti Állattenyésztők Egyesületének elnöke.
Fülöp Albert szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy majd a máshonnan érkező új földtulajdonos továbbra is a muzslyaiaknak adja árendába a rétet, mivel a legtöbbjük maga szándékozik megszervezni a termelést. Van olyan érdeklődő is, aki például nádat termesztene a muzslyai réten.
