Az egymásnak feltett kérdésekkel és azok megválaszolásával indult az idei építésztalálkozó, a Campus Kishegyesen, amelyet a résztvevők kisjubileuminak neveztek, hisz immár a tizenötödik volt a sorban, ezért a péntek esti beszélgetést egy kicsit összegezésnek is szánták, de ennek ellenére igazi napi problémák kerültek felszínre, mint minden eddigi eszmecserén.
A résztvevőket a Kátai-vendégházban Ifj. Horváth László, a Campus szervezője üdvözölte elsőként, majd Pesti Attila építész, a beszélgetés moderátora terjesztette be az eszmecsere módszerét, amelynek értelmében a felszólalók egymásnak tették fel a kérdéseket és így stafétában fejtették ki véleményüket az építészet legaktuálisabb kérdéseiről. Az első kérdés Hegedűs Zsolt, magyarországi építészhez szólt, aki csapatával bekerült ( az amerikai szaklapok szerint) a világ 50 leginnovatívabb projektjeinek körébe. A hírnevet a dombházak tervezésével és kivitelezésével szerezte , az említett innováció viszont egy hibridautóra vonatkozott. A kettő mint mondta abban a vonatkozásban kapcsolódik egymáshoz, hogy megpróbál igazodni a természethez. Minden esetben ugyanis az az elsődleges kérdés, hogy mire is van szükségünk, melyek is a tényleges igényeink ( és nem az, hogy a szomszéd épületéhez igazodjunk), s induljunk el a múltból és a mai lehetőségekkel segítve és tegyük maivá. A mai embernek is két alapvető igénye van, az egyik a megfelelő állandó helye (a lakása) és a helyváltoztatás, amelyet az autója testesít meg. Horváth László kishegyesi házának újjáépítéséről beszélt, mint mondta a bombázásokat követően optimizmust akart adni a vállakozásnak, ma, mint mondta inkább arról kell elgondolkodni, hogy a sokat hangoztatott fenntartható fejlődés helyett a fenntartható lassulást kellene szorgalmazni. Dr.Hovány Lajos szerint éppen a fenntartható fejlődés, vagy megfelelő lassulás érdekében kellene meghagyni a vizek eredeti folyását, mert csak így alakíthatók ki az úgynevezett ökológiai folyosók. Horváth Lehel a hónap második felében tervezett projektumára vonatkozó kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy tényleges igényeink sokkal kisebbek, mint amennyit az utóbbi évszázadban a lakásépítésekbe befektettünk. Az építész, mint ismeretes a hónap végén Zentán felépíti szalmabála-házát, amely , mint mondja számos tekintetben jobb mint jelenlegi blokk, vagy betonházaink. Valkay Zoltán szerint az építészet vagy a hely, vagy pedig a kor szellemét tükrözte. A hagyományt bele kellene venni a mai épületeinkbe is , mert az az időtlen , az állandó , de hozzá lehet adni azt, ami maivá is teszi. A nyugati építkezés csak a nyugati igényeknek felel meg, nekünk a miénkké kell tennünk hagyományainkkal.
A szombati napon a Kátai-tanyán Dömötör Gábor, a horgosi Kárász-kastély jelentőségéről és felújítási lehetőségeiről beszélt, Pióker Károly a kucorai ravatalozó építészeti megoldásairól, Valkay Zoltán a bácskai , bánsági falusi építészet megújulási lehetőségeiről, dr. Hovány Lajos Kanizsa felszíni vizeiről, Horváth Lehel a szalmaház részleteiről, Hegedűs Zsolt pedig a dombház-építésről tartott értekezést.
