Klári központja
Az 1400 lakosú, a román határ mentén fekvő Klárin (Radojevo) nagy felháborodást váltott ki az, hogy romák költöztek hat üresen álló házba. A magyarcsernyei községhez tartozó faluban a feszültséget csak növeli a tény, hogy az illetékesek egyelőre semmit sem tettek a jogrend helyreállítása céljából.
Fennáll a veszélye annak, hogy az erőszakos házfoglalások folytatódnak, a falu lakosai pedig úgy érzik, hogy sorsukra vannak hagyva. Nincs pontos kimutatás arról, hogy a faluban hány roma él, de a helybeli elemi iskola 140 tanulójának közel a fele roma nemzetiségű
A helyi közösség tanácsa a helyzetről tájékoztatta Pera Milankov községi elnököt, de a rendőrséget is, de egyelőre nem látni a módját annak, hogyan lehetne útját állni ennek a jelenségnek. Gondot okoz, hogy az érintett háztulajdonosoknak kell(ene) intézkedniük, de azok vagy nem élnek a faluban és nem is tudják, hogy mi történik, vagy már idősek, magatehetetlenek, és mások gondviselésére vannak ráutalva. Van rá példa, hogy a háztulajdonos gyámság alatt van, másik képtelen saját magáról is gondot viselni, két esetben nem tartották meg a hagyatéki tárgyalást és nem tudni, hogy pontosan ki is a tulajdonosa a háznak.
-- A roma családok korábbi lakhelyei a hosszantartó magas talajvíz miatt tönkre mentek, ami persze nem jogosítja fel őket arra, hogy mások házaiba költözzenek. Az első ilyen eset néhány évvel ezelőtt történt. Aztán, amikor látták, hogy így is lehet, akkor a többiek követték a példát. Április elején is volt egy ilyen kísérlet, de a polgárok ezt meggátolták. Aztán egy éjszaka leforgása alatt három házba is beköltöztek. A házfoglaló családoknak három vagy annál több gyereke van, mondja Branko Pavlišan a klári helyi közösség titkára.
A történtek után összeült a helyi közösség tanács, határozatokat fogadott el és értesítette az illetékeseket. A rendőrség és a felügyelőség járt ezekben a házakban, jegyzőkönyvek készültek, de ennél tovább nem jutottak. A legnagyobb gond az, hogy a hívatlan vendégek nem foglalkoznak mezőgazdasággal, hanem csak azt nézik, hogy pénzzé tegyenek mindent, amit a házban találtak.
A vízumegyezménnyel egybekötött toloncegyezmény meghozatala után sok roma család tért vissza, elsősorban a magyar többségű bánáti falvakba, de vannak, akik már újra útra keltek. De nyilvánvaló, hogy a romákkal kapcsolatos problémák még nagyon sokáig (és egyre nagyobb mértékben) foglalkoztatják majd a bánáti falvak lakóit.
