Az államvezetőség tagjai helyes döntésnek, a szélsőjobboldali ellenzéki pártok pedig elhibázottnak vélik Aleksandar Vučić ukrajnai válsággal kapcsolatos politikáját, amelyről tegnapelőtt este beszélt részletesen a nemzethez intézett televíziós megnyilatkozása során. Ekkor, mint ismeretes, közölte, hogy Szerbia megszavazta az ENSZ Közgyűlésének határozatát, amelyben elítélték az orosz beavatkozást Ukrajna ellen és a kelet-európai állam területi integritásának tiszteletben tartására szólítottak fel. Az államfő azt mondta, Szerbia csatlakozott a nyilatkozatot támogatókhoz, s abban nem volt szó az oroszellenes szankciókról, amelynek bevezetését Belgrád továbbra is elutasítja.
Arról, hogy folytatódik a Szerbia elleni nyomásgyakorlás nyugati és keleti irányból is, Ana Brnabić kormányfő számolt be tegnap. Közölte, hogy a politikai nyomás tárgyát Koszovó, a boszniai Szerb Köztársaság képezi a leggyakrabban, de beruházók távozásával, munkahelyek megszűnésével is fenyegetnek. Vučićra nehezedik a legnagyobb nyomás, értékelte.
Szerbia bebizonyította, hogy az egyetlen szabad európai országnak számít jelenleg, emelte ki Aleksandar Vulin belügyminiszter, a Szocialisták Mozgalmának elnöke. Szerbia nem fog a részévé válni a kollektív oroszellenes hisztériának, tette hozzá, s már hetedik napja tesz tanúbizonyságot az állam amellett, hogy Európa egyetlen szabad országnak számít. Pártja közleményben tudatta azt is, hogy az ország továbbra sem hajlandó a NATO-propagandának a részévé válni, nem lesznek szankciók, elkobzások, államosítások orosz tulajdonnal szemben, nem tiltanak be orosz médiát, nem tiltanak ki orosz embereket az országból. Vučić olyan államfő, aki többet törődik azzal, milyen nyomot hagy a történelemben, mint saját életével – tette hozzá.
A Dveri szélsőjobboldali ellenzéki párt ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az államelnök máris oroszellenes oldalra állt az ENSZ határozatának elfogadásával. Boško Obradović pártelnök a NATO-t tette felelőssé az ukrajnai válságért, Vučićot pedig azzal vádolta meg, hogy a NATO oldalára állt, ami a szerb államérdekek és nemzeti érdekek teljes elárulásának számít. Oroszországot baráti, szövetséges államnak mondta, mely ellen nem szabadna semmilyen intézkedést és határozatot elfogadni vagy támogatni. A Dveri tiltakozást szervezett tegnap az orosz nagykövetség előtt, követelte Nikola Selaković külügyminiszter lemondását.
Hasonlóképpen reagált Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt elnöke is, aki szerint Szerbiának nem lett volna szabad a Nyugat mellett felsorakoznia Oroszországgal szemben, teljes támogatásáról kellett volna az ENSZ-ben biztosítani Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Maga is úgy fogalmazott, hogy a Nyugat a felelős az ukrajnai válságért. Oroszország a szerb területi integritás védelmezője, húzta alá Šešelj.
Az Elég volt pártelnöke szerint Oroszország elítélése negatív hatással lesz a szerb Koszovó-politikára. Saša Radulović szerint a Moszkva lépését elítélő szerb szavazat maga után vonhatja azt, hogy Oroszország eláll vétójogától a Biztonsági Tanácsban, ami hasonló kínai döntést is eredményezhet, ellehetetlenítve a szerbiai álláspont nemzetközi védelmét.
Közben Alekszandr Bocan-Harcsenko szerbiai orosz nagykövet azt nyilatkozta a Večernje novosti lapnak, hogy az orosz álláspont nem fog változni Koszovó kapcsán, annak ellenére, hogy Moszkva elismerte a kelet-ukrajnai Luhanszki Népköztársaságot és Donyecki Népköztársaságot is, Szerbiától ezt sem várja el Moszkva.
