A Nagybecskereki Egyházmegye megalapításának 25. évfordulója alkalmából két hálaadó ünnepi szentmisét mutatnak be a nagybecskereki székesegyházban. Szeptember 24-én 10 órától Erdő Péter bíboros, budapest–esztergomi érsek mutatja be az ünnepi szentmisét magyar nyelven az egyházmegye lelkipásztoraival és a meghívott papokkal együtt, október 8-án pedig, a szláv nyelvű hívek találkozóján, Josif Božanić zágrábi érsek vezeti a horvát nyelvű liturgiát. A jubileum megünnepléséről tegnap dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök tartott sajtótájékoztatót.
A mai egyházmegye területén 1030-tól volt szervezett egyházi élet, amikor is Szent István király megalapította a Csanádi Egyházmegyét, Bánát ugyanis a Csanádi Püspökséghez tartozott. Így volt 1030-tól egészen 1923-ig. Az első világháború után az SZHSZ Királyság 1923-ban kötött szerződést a Vatikánnal. Ennek alapján a királyság megengedte, a Szentszék megalapította a Belgrádi Érsekséget, annak részeként pedig a Bánáti Apostoli Kormányzóságot. A következő jelentős dátum az egyházmegye történelmében 1971 volt, amikor a szentatya kinevezte Jung Tamás nagybecskereki plébánost apostoli kormányzóvá, címzetes püspöki titulussal. A Nagybecskereki Egyházmegyét 1986. december 16-án boldog II. János Pál pápa alapította meg, annak első püspökévé pedig 1988 januárjában msgr. Huzsvár László akkori újvidéki plébánost nevezte ki, aki az egyházmegye vezetését 1988 februárjában vette át és vezette 2008. július 5-éig.
– Számunkra ez a jubileum nagyon fontos, hiszen az önállóságunkat ünnepeljük. Egy egyházmegye csak akkor önálló, ha van saját püspöke. A második világháború előtt a belgrádi érsek csak három-négyévente jött át a Dunán Bánátba. Híveink nem nagyon láttak érseket vagy püspököt. Ez hátráltatta a helyi egyháznak a működését és az önállóságát. Az önálló püspökség annyit jelent, hogy a püspök személye körül összegyűlt hívek, a papjainkkal együtt, szabadon dönthetnek arról, hogyan szeretnék vezetni az egyházat. Több időt tudnak szentelni a püspökség területén élő híveknek, foglalkozhatnak a szociális problémákkal, a szegénységgel és az oktatással. A püspök gondoskodik arról, hogy az egyházmegyében a papok úgy legyenek beosztva, hogy minden hívő könnyebben hozzáférhessen a szentségekhez. A püspökségnek a 2002-es népszámláláskor 71 ezer katolikusa volt. Gondolom, ma körülbelül 60 ezer körül vagyunk, hiszen tudjuk, hogy a kilencvenes években a háborúk miatt sokan elvándoroltak Bánátból. Az elvándorlás folytatódik a munkanélküliség és a szegénység miatt. Az ünnepségre az egyházmegyében három éve készülnek. 2009-ben megpróbáltuk elmélyíteni a hitünket, 2010-ben a szentségekkel foglalkoztunk, az idei évet pedig a tevékeny szeretetnek szenteltük – magyarázta dr. Német László.
A jubileum alkalmából megalapított Szent Gellért-díj kiosztása (amelyet világi személyek kapnak egyházi szolgálatukért) a szeptember 24-ei ünnepségen lesz. December 16-án ünnepélyesen bemutatják a püspökség sematizmusát, vagyis annak általános statisztikai áttekintését.
