Tegnap formálisan is megkezdődött a Vajdasági Magyar Szövetség és a Caritas szabadkai szervezetének együttműködésében megszervezett gyűjtési akció, amelynek az a célja, hogy segítse a háború elől menekülő kárpátaljaiakat. A korábbi közlések értelmében a több mint 60 településen megszervezett gyűjtési akció március 13-áig tart, az összegyűjtött adományokat pedig a Katolikus Karitász használja fel a menekültek ellátására Magyarország és Ukrajna területén.
Az érdeklődés folyamatos, sokan már átadták adományukat, szintén sokan pedig érdeklődnek, hogy mit adományozzanak, vagy miként adományozhatnak pénzt – számolt be a tegnapi terepi tapasztalatokról Pásztor István, a VMSZ elnöke. Mint hozzátette, az a legfontosabb, hogy az adományozás lehetőségének a híre minél több emberhez eljusson, és lehetőség teremtődjön arra, hogy aki segíteni szeretne, az megtehesse. A gyűjtési akció befejezését követően a tárgyi adományokat a Caritas szabadkai szervezetéhez juttatják el, innen átkerülnek a szegedi Karitászhoz, majd a Híd Kárpátaljáért segélyprogram keretében egységesített adomány részeként eljuttatják oda, ahol a becslések szerint a legnagyobb szükség van rájuk – magyarázta Pásztor István.
Válaszolva kérdésünkre, hogy ilyen helyzetben, az adományozással kapcsolatban oly gyakran felmerülő szubjektív érzések okán, lehet-e bármilyen adomány kevés, Pásztor István megjegyezte: „Szerintem ez nem az adomány nagyságáról szól, hanem az adománnyal kapcsolatos szándékról. Nem szabad az embernek abba a helyzetbe kerülnie, hogy méregesse adománya értékét. Minden adomány egyformán fontos. Arra is fontos emlékeztetni, hogy pénzbeli és tárgybeli adományra egyaránt lehetőség van.”
Azért tartották fontosnak elindítani a gyűjtési akciót, mert ami Ukrajnában történik, azt Szerbiában és Vajdaságban mindenki átélte, mint ahogyan azt is, hogy a bajba jutottság kiszolgáltatottságot jelent, ilyen a helyzetben pedig minden segítség fontos – emelte ki Pásztor István, aki szerint azt sem kell elfeledni, hogy az empátia, az együttérzés és a nemzeten belüli együttérzés folyamatosan jellemezte a közösséget.
Azzal kapcsolatban, hogy pénteken Szabadkán Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével beszélgetve miről értesült a kárpátaljai magyarok helyzete tekintetében, Pásztor a következőket mondta: „Nagyjából azt erősítette meg, amit folyamatosan látunk a híradásokban. Az emberek kiszámíthatatlannak érzik a helyzetüket. Ők politikailag megpróbálják megnyugtatni az embereket, és segíteni nekik. Ilyen helyzetekben a politikai szerveződésnek és a közösségvezetésnek külön fontossága van. Ilyen szempontból fontos, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség mindenhol jelenlevő szervezet, amelynek a helyi képviselői mindenhol végzik a saját feladatukat.”
A NAGYOK NYOMÁSGYAKORLÁSA
A beszélgetés során arra is kitértünk, hogy Szerbia múlt héten az ENSZ Közgyűlésében eddigi külpolitikai álláspontjától valamelyest eltérő módon szavazott. Szerbia elsődleges döntése nagyon kiegyensúlyozott volt, ez a függetlenségét és az elvszerűségét bizonyította, egyrészről Ukrajna területi integritása mellett, másrészről pedig az Oroszországgal szembeni szankciók ellen, ugyanakkor Szerbia hatalmas nemzetközi nyomásgyakorlásnak volt és lesz kitéve az elkövetkezendőkben is – jegyezte meg a VMSZ elnöke.
– Ennek a nyomásgyakorlásnak sok szempontból ellen tud állni, de vannak olyan pillanatok, amikor ez nem lehetséges. Az ENSZ Közgyűlésében való szavazás ennek a bizonyítéka. Cinikusan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy az országok szabadon döntenek. Ez csak részben igaz. A nagyok eszméletlen erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a kicsiket maguk alá gyűrjék. Ennek vagyunk mi folyamatosan kitéve. Hogy ez mekkora veszélyeket hordoz magában, legintőbb példája az, ami Ukrajnával történt. Pontosan azért történt az országgal az, ami történt, mert nem tudta megtartani az egyedül, az érdekei mentén alakított függetlenségét, hanem befeküdt az egyik irányba. Onnantól kezdve gyakorlatilag olyan folyamatoknak tette ki magát, amelyeknek most az elszenvedője – fogalmazott Pásztor István.
MINDEN SEGÍTSÉG FONTOS
Arra buzdítják a segíteni akarókat, hogy elsősorban tisztálkodási szereket – szappant, tusfürdőt, fogkrémet, fogkefét, sampont, pelenkát –, valamint tartós élelmiszert adományozzanak – nyilatkozta lapunknak Ric Gábor, a szabadkai Caritas igazgatója. A tartós élelmiszer lehet különböző konzerv, például pástétom, hal- és húskonzerv, különböző készétel, édesség, például keksz vagy cukorka, de mondjuk csokoládét inkább ne adományozzanak. Különböző vitaminokat szintén szívesen fogadnak. Vannak dolgok, amelyek jelenleg nem segítenek, ilyen például a palackozott víz, hiszen ennek a súly miatt bonyolult a szállítása. A romlandóság miatt friss gyümölcsöt sem várnak. Ruhából és takaróból van elég. Ezek szintén megnehezítik a szállítást. A polgárok pénzbeli adománnyal is segíthetnek, március 13-a után szintén, ezt a Caritas Szabadka erre a célra elkülönített bankszámlájára utalhatják: 310-174229-65.
– Délelőtt 11 óra előtt ellenőriztük a számla állását. Addig 60 ezer dinár érkezett. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki ekképpen segített. Az adományozás lehetőségéről reggel 7 órakor hallottam először a rádióban, ezért lepett meg nagyon, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sokan adakoztak. Többen telefonon tájékozódnak. Egy bajsai vállalkozó is érdeklődött, miként adományozhatna adományozási szerződés alapján. Azt látom, hogy az emberek megmozdultak. Ilyen nagyszabású gyűjtési akciónk még sosem volt. Szerintem több érv is amellett szól, hogy segítsünk. Egyrészről mi pontosan tudjuk, mit élnek át ezek az emberek, hiszen voltunk már hasonló helyzetben. Amikor mi voltunk bajban, az európai Caritas 600 nyerges vontatónyi segélyt küldött Szerbiába, több éven át. Ebből számos magyar is kapott. Most lehetőségünk van kicsit viszonozni az akkori segítséget. Másrészről Ukrajnában, illetve Kárpátalján, magyarok is kénytelenek elhagyni az egy életen át épített otthonaikat, így a nemzeti szolidaritás érzése is segítésre késztet bennünket. Arról se feledkezzünk meg, hogy nagyböjt van és ilyenkor adni kell, hogy a saját lelki fejlődésünk megtörténhessen. Akár egy konzerv is segít, mert amikor azt eljuttatjuk a határra, azt valaki megeszi, aki egyrészről örül annak, hogy legalább egy ideig nem lesz éhes, másrészről pedig ott van a tudat, hogy valaki gondolt rá és a kedvéért lemondott valamiről – fogalmazott Ric Gábor.
E gyűjtési akció mellett vasárnap, március 13-án, összhangban a szerbiai püspökkari konferencia döntésével, Szerbia-szerte adományozhatnak a polgárok a római katolikus templomokban a szentmisék után, az erre a célra kihelyezett perselybe – derült ki a beszélgetés folytatásában.
Ukrajnát eddig nagyjából egymillió menekült hagyta el, 100 ezren Magyarországra menekültek – emelte ki Ric Gábor. Mint hozzátette, a magyar Katolikus Karitász munkatársaival folytatott beszélgetés során elhangzott: „Nagyon örülnek a vajdasági gyűjtésnek, de arra kérnek bennünket, hogy a lelkesedésből tegyünk félre későbbre is, mivel a válság neheze, illetve az igazi nagy menekültáradat csak most kezdődik.”
