Az erőszakmentes élet alapvető, elidegeníthetetlen, sérthetetlen és egyetemes emberi jog – fogalmazta meg közösségi oldalán Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, az ügyviteli státusban levő köztársasági képviselőház alelnöke, miután a Szerbia Palotában részt vett Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos által szervezett, a Felerősödve (mi nők) megváltoztatjuk közösségünket című konferencián, ahol moderálta a családon belüli erőszakkal foglalkozó panelt.
A fizikai, pszichikai (lelki) terror, gazdasági és szexuális erőszak, a társadalmi izoláció és az üldöztetés – vagyis az erőszak minden fajtája – a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségből fakad – írta Kovács Elvira, aki lapunknak elmondta, a VMSZ mindig is fontosnak tartottak a nemek egyenlőségét, erre mutat rá az is, hogy a parlamenti 250 fős jelöltlistájukon a minimális 100 helyett 120 nő szerepel, az első tíz jelölt között pedig 5 nő és 5 férfi.
– Ez is azt bizonyítja, hogy sok rátermett, képzett, tenni akaró nő tagunk van. Az az álláspontunk, hogy lassacskán a paritás felé kell haladni. Ha a társadalmat tükrözzük, amelynek felét a nők teszik ki, akkor így az igazságos – hangsúlyozta.
– A családon belüli erőszak egyike azoknak a problémáknak, amelyek nagyon sokáig láthatatlanok voltak. A mai napig sok áldozat azt gondolja, ha hallgat a bántalmazásról, az előbb-utóbb megszűnik. Mi évek óta azon dolgozunk, hogy bátorítsuk az áldozatokat, illetve a megfelelő intézményeket, hogy merjék hallatni a hangjukat. Az áldozatnak először is ismernie kell, hogy az, ami otthon, a négy fal között történik, erőszak. Ha felismerte, fel is kell jelentenie a bántalmazóját. De a különböző intézményeket, a szociális munkaközpontoktól, a belügyi szerveken keresztül, az ügyészségig fel kell erősíteni. Az ott dolgozók kötelező képzéseken vettek részt. Amióta több ezer ügyész és rendőr részt vett a több körös képzésen, sokkal érzékenyebbé váltak erre a problémára – taglalta.
– Az elmúlt időszakban több törvény módosult, illetve született meg, amely a családon belüli erőszak problémájával foglalkozik, és bár történt némi előrelépés ezen a területen, van még mit tenni. Önök szerint intézkedésekre lenne még szükség?
– Valóban több törvény került elfogadásra, illetve módosult az elmúlt időszakban. A törvények nem tökéletesek, van még min módosítani, ugyanakkor az alkalmazásukat kellene erősíteni, illetve tájékoztatni a polgárokat, hogy kötelesek jelenteni a bántalmazást. Szerbia lakosságának csak 10-15 százaléka hajlandó erre, vagyis szemet hunyunk a családon belüli erőszak felett. A VMSZ választási programja olyan elemekkel bővült a két évvel ezelőtti választási programhoz képest, ami nagyobb szociális érzékenységet mutat, az idősekkel és az elhagyatottakkal foglalkozik, illetve kiemelt fontossággal tekint a családpolitikára. A nemi egyenjogúság kapcsán fontos a nők felerősítése, a családok konkrét anyagi és nem csak anyagi támogatása, a gyerekek és a fiatal nemzedék érdekében. Nem elegendő csak a kisgyermekes családokat támogatni, hanem a családot és a fiatalokat is támogatni kell, a gyerek nagykorúságáig, vagy a tanulmányok befejezéséig.
– A családon belüli erőszaknak, a nemek egyenjogúságának, a nők és a családok megerősítésének van egy közös tényezője, az anyagi biztonság.
– Ezen a konferencián is arról beszéltünk, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor elfogadásra került a családon belüli erőszak megfékezéséről szóló törvény, amelynek köszönhetően mint említettem képzésre is sor került, az érintett intézmények tudják, mi a dolguk, több eset jut el a bíróságra, ahol az elkövetőket büntetéssel sújtják, mégis továbbra is felmerül a kérdés, mi történik az áldozattal. Őt kell gazdaságilag felerősíteni, neki kell segíti abban, hogy hol, illetve miből fog megélni, ha addig anyagilag függött a bántalmazótól. Ezért fontosak a támogatási programok, legyen szó tartományi programokról, vagy a Prosperitati programjáról. A tartomány is egyre több olyan pályázatot ír ki, amellyel a női vállalkozókat célozza meg. Másrészről egyre több lány dönt úgy, hogy az egyetemen folytatja a tanulmányait, vagyis a magas képzettségűek között is egyre több a nő. Ezek a képzett, magabiztos nők lehetnek később politikusok, akik a fontos döntéseket hoznak. Most már minden szinten a különböző testületekben megnőtt a nők aránya. Meghoztuk tavaly májusban az új nemek egyenjogúságáról szóló törvényt. A végrehajtó hatalomban még mindig nem kötelező a nők arányának növelése, ám már ebben a kormányban is 10 miniszter asszony volt, reméljük, így lesz ez ezek után is és más szinteken is.
