Szerbiában egy pillanat alatt bárki ismét a figyelem középpontjába kerülhet – erről tanúskodik Dragan Veselinov egykori vajdasági pártelnök és mezőgazdasági miniszter esete is. Az utóbbi 8-9 évben csak elvétve hallhattunk róla a sofőrje által okozott halálos kimenetelű baleset kapcsán, aztán néhány nappal ezelőtt Veselinovnak sikerült olyat mondania, ami alaposan felborzolta a kedélyeket Szerbiában, őt pedig egy szempillantás alatt visszaröpítette a rivaldafénybe.
Pedig Veselinov csak annyit mondott, hogy Vajdaságnak köztársasági rangot kellene kapnia, de nem Szerbián belül, hanem Szerbia mellett, a két köztársaság (Vajdaság és Szerbia) pedig államszövetséget alkothatna. A tartomány polgárainak minderről referendumon kellene nyilatkozniuk, mert ha 1918-ban a vajdasági emberek egy része kinyilváníthatta véleményét a Szerbiához való csatlakozásról, akkor nekünk száz évvel később miért ne adatna meg a véleménynyilvánítás lehetősége? – tette fel a kérdést a Vajdasági Klub hétvégi rendezvényén Veselinov.
Egy stabil demokráciában a kutya se ugatna meg egy olyan kijelentést, ami egy teljesen marginális, levitézlett politikus száját hagyja el, főként ha az illető csupán referendumot emleget, nem pedig szabadságharcot vagy terrorista módszereket, ami esetleg aggodalomra adhatna okot. De nálunk már ennyi is elég ahhoz, hogy mindenki ugorjon, a centralisták szeparatista veszélyt kiáltsanak, a decentralisták pedig szégyellősen elzárkózzanak.
Pedig Vajdaság státusának, a vajdasági identitásnak a kérdését jó volna végre komolyabban elemezni, és nem a napi politika szintjén belekapaszkodni egy-egy szélsőségesnek titulálható kijelentésbe. A felszín alatt valószínűleg érdekes összefüggések rejlenek, ezek feltárása, megismerése nélkül viszont marad az elfojtás, e témák tabuként való kezelése, ami mindig a populista politikának és politikusoknak kedvez.
Dragan Veselinov 1950-ben született a dél-bánáti Ópáva (Opovo) községhez tartozó Barandán. A közgazdasági tudományok doktora, jelenleg a Belgrádi Egyetem Politikatudományok Karának rendes egyetemi tanára. 1990-ben alapította a Népi Parasztpártot, amely formálisan tavaly szűnt meg, miután nem tudott 10 000 aláírást összegyűjteni az újrajegyzéshez. Elnöksége idején (1990–2002) az NPP markáns autonomista pártnak számított, majd 2002-ben, amikor Marjan Rističević került az élére, ezt a profilját teljesen feladta. 1996-ban Veselinov pártja, a Nenad Čanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Ligával és a Miodrag Isakov vezette Vajdasági Reformpárttal közösen létrehozza a Vajdaság Koalíciót, amely 1997-ben önálló listával szerzett képviselői helyeket a köztársasági parlamentben. A koalíció két évvel később szétesett a pártvezérek torzsalkodása miatt, de Veselinov továbbra is használja a Vajdaság Koalíció nevet, és ekként csatlakozik a 2000 januárjában alakuló Szerbiai Demokratikus Ellenzékhez (DOS).
A diktatúra bukása után alakuló Đinđić-, majd Živković-kormány mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási minisztere lesz. Erről a pozíciójáról 2003-ban mond le a közvélemény mind erőteljesebb nyomásának engedve, mivel az őt szállító hivatali gépkocsi vezetője halálos kimenetelű balesetet okozott Belgrádban.
Mielőtt politizálni kezdett volna, a hatvanas-hetvenes években zenészként is megmutatkozott: dobon játszott különböző dzsesszklubokban országszerte. Dragan Veselinov nős, két gyermek apja.
