Sok függ a franciaországi választásoktól, de miután Németország támogatja az eurointegráció felgyorsulását, bizakodók lehetünk a 3-as klaszter megnyitása kapcsán.
Az Európai Parlament kilenc képviselője, mégpedig az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakció, az EP harmadik legerősebb csoportjának tagjai, levéllel fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez és Josep Borrellhez, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, hogy állítsák le ideiglenesen a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, és az EU ne folyósítsa pénzügyi támogatásait addig, amíg az ország nem hangolja össze Oroszországgal kapcsolatos döntéseit az EU külpolitikájával.
A levél szerint – amit az European Western Balkans taglalt – az aláírók között szerepel többek között Nicola Beer, az Európai Parlament alelnöke, a német Szabad Demokrata Párt tagja, Klemen Grošelj szlovén képviselő, Ilhan Kucsuk bolgár, Petras Auštrevičius litván, Urmas Paet észt, illetve Dutch Bart Grotius holland képviselő is.
Kovács Elvira (Ótos András felvétele)
– Egy kis csoportról van szó, ugyanakkor az Európai Parlamentről beszélünk, nem pedig az Európai Bizottságról vagy az Európa Tanácsról. Szerbia az Európai Bizottsággal folytat tárgyalásokat, és továbbra is az az álláspontja, hogy EU-tag szeretne lenni – reagált lapunknak Kovács Elvira, a parlament eurointegrációs bizottságának elnöke, a VMSZ parlamenti képviselőjelöltje. Hozzátette: – Jelenleg a legnagyobb gondot az okozza, hogy Szerbia nem hajlandó összehangolni a külpolitikáját az Európai Unió külpolitikájával, vagyis nem hajlandó bevezetni szakciókat Oroszországgal szemben, mindenekelőtt az energiafüggőség miatt. Ám addig, amíg tagjelölt országról van szó és nem teljesjogú tagországról, nem is kell száz százalékban összehangolni a külpolitikáját az Uniójéval. Eddig mintegy hatvan százalékban már megtette, és Szerbia igyekszik fokozatosan eleget tenni ennek az elvárásnak. Kovács Elvira elmondta még, nagy gondot okozott az is, hogy az ukrán–orosz konfliktus kitörése után Szerbia támogatta Ukrajna területi integritását, de nem mondta ki hangosan, hogy elítéli az orosz agressziót. Emiatt a legnagyobb EU-tagállamok, Németország és Franciaország, nagy nyomást gyakoroltak Szerbiára. Abban a pillanatban javított a megítélésén, amikor az ENSZ Közgyűlésén Szerbia úgy döntött, hogy már nem tartózkodik, hanem beismeri azt, hogy Oroszország háborút folytat Ukrajna területén.
– Nyilván a tagállamoknak meg kell érteniük Szerbia speciális helyzetét, vagyis azt, hogy stratégiai elvárás az Európai Unióhoz való csatlakozás. Elfogadja az Európai Bizottság ajánlásait, és annak ellenére, hogy választási időszakban vagyunk, az ügyviteli kormány idején is folytatódnak az elkezdett reformok – emelte ki Kovács Elvira, majd arra a kérdésünkre válaszolva, hogy ezek után számíthat-e az ország újabb tárgyalási fejezetek megnyitásában a 3-as klaszteren belül, elmondta: – Ha nem lenne háború, azt mondanám, hogy nagy eséllyel Szerbia megnyithatja a 3-as klasztert, ezzen belül pedig összesen 8 tárgyalási fejezetet. Ezt azonban nehezíti az Oroszországgal való specifikus viszony. Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, de ettől nem veszítheti el tagjelölti státuszát, folytatódni fog a folyamat, de hogy milyen tempóban, ez attól is függ, hogy Franciaországban újraválasztják-e Emmanuel Macront április közepén. Franciaország javasolta az új tárgyalási módszertant, így nyilván azon munkálkodik majd, hogy a nyugat-balkáni országok előrelépést mutassanak. Szerbia még mindig a legjobban teljesítő ország. Várható, hogy Észak-Macedónia és Albánia is hamarosan megkezdi a tárgyalásokat. Úgy tűnik, Németország is maximálisan támogatná a folyamat felgyorsulását. Vagyis még mindig enyhén bizakodóak lehetünk.
