A bővítés az Európai Unió központi politikai célja marad – hangzott el azon a tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón, melyen az Európai Bizottság tisztségviselői tettek javaslatokat e bővítési folyamat folytatásának mikéntjét illetően. A bizottsági ülés után Ursula von der Leyen, az EB elnöke bejelentette, hogy Ukrajna és Moldávia esetében a csatlakozási tárgyalások megkezdésére tettek javaslatot. Ukrajna továbbra is szörnyű háború áldozata, ennek ellenére megfigyelhetőek az előrelépések a jogrendet érintő reformok terén. Moldávia is nehéz helyzetben van, stabilitását állandó politikai krízisek és internetes támadások veszélyeztetik – vélekedett Von der Leyen.
Bosznia-Hercegovina vonatkozásában a testület kollégiumi ülésének résztvevői annyiban maradtak, hogy a csatlakozási tárgyalások csak „bizonyos politikai feltételek” teljesítése esetén kezdődhethek el, vannak konkrét előrelépések, de a boszniai Szerb Köztársaság a közelmúltban elfogadott néhány alkotmányellenes törvényt, aminek következtében a konkrét döntéseket ezzel az országgal kapcsolatban 2024 márciusára kell halasztania az Európai Bizottságnak. Grúzia kapcsán pedig úgy fogalmaztak, a tagjelölti státust elnyerheti az állam, előtte azonban olyan intézkedésekre van szükség, amelyek összhangban állnak az Európai Tanács korábban megfogalmazott meghagyásaival.
Von der Leyen megjegyezte, a bővítés minden félnek az érdekeit szolgálja, minden egyes új európai uniós állampolgár sikert jelent, erősíti a stabilitást és a prosperitást is. A bővítés is egyfajta beruházás, mégpedig a biztonságba és a jövőbe, fogalmazott, emellett, az EU és a csatlakozó államok hangját is erősíti a világpolitikában, ezért áll mindenki nyerésre akkor, amikor az Unió tagállamává válik.
KOSZOVÓ, SAJTÓELNYOMÁS, KORRUPCIÓ
Ursula von der Leyen elmondta, Szerbia folytatta az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok végrehajtását, a többi között a jogállamiság területén is. Belgrádnak azonban javítania kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását, különösen az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések és nyilatkozatok esetében. Kiemelte: Szerbiának együtt kell működnie annak érdekében, hogy kiderüljönek a koszovói rendőrség elleni szeptember 24-i és a KFOR elleni május 29-i támadások részletei. Koszovóról szólva aláhúzta, Belgrád és Pristina sem kezdte meg kötelezettségeinek végrehajtását, amelyek viszont kötelezőek a korábbi megállapodások miatt.
A bizottság által bemutatott 2023. évi országjelentésben, az imént említett mulasztás mellett, elmarasztalják Szerbiát azért is, mert miközben az EU felé igyekszik, folyamatosan Kínával köt kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, valamint olyan más államokkal, amelyek nem tartják tiszteletben a brüsszeli mércéket. A jelentés pozitívan szól a médiatörvényekkel kapcsolatos eljárásról, de továbbra is aggasztónak találja a helyzetet a sajtószabadság terén. A képviselőházban a politikai pluralizmus magasabb szinten volt jelen, mint az előző összetételben, de a hatalom és az ellenzék közötti viszály meglehetősen nagy, nem létezik parlamenti éves munkaterv. Az igazságügy politikai nyomás alatt működik, a korrupció és bűnözés elleni harchoz nincs meg a kellő politikai szándék, utóbbi esetében részleges előrelépés könyvelhető el – szerepel a jelentésben. Az EB szerint országunk készen áll a versenyképességgel és fejlődéssel foglalkozó hármas fejezetcsoport megnyitására. Mint ismeretes, az ország 2021 decembere óta nem nyitott új tárgyalási fejezetet.
EGYSÉGES GAZDASÁGI ÖVEZET
Az Európai Bizottság hatmilliárd eurós fejlesztési tervet készített elő a nyugat-balkáni államok felzárkóztatása érdekében, ennek részleteit Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos ismertette tegnap. Mint mondta, kétmilliárd visszatérítés nélküli, négymilliárd kedvezményes hitel a csomagból. A Nyugat-Balkán növekedési tervével kapcsolatos dokumentum kifejti, Oroszország Ukrajna elleni háborúja ismételten rámutatott az „erőteljesebb geopolitikai befektetések” szükségességére az egységes Európa, a stabilitás érdekében, továbbá hangsúlyozza, hogy a háború jelentős hatást gyakorolt a Nyugat-Balkán országaira, gazdasági és társadalmi nyomásnak kitéve őket, veszélyeztetve stabilitásukat. Annak igénye, hogy ezek az államok még közelebb kerüljenek az EU-hoz, és felgyorsuljon csatlakozási folyamatuk az annak részét képező reformoknak köszönhetően, soha nem volt egyértelműbb, mint ma. A Nyugat-Balkán országainak többsége úgy véli, hogy jó lenne számukra az EU-tagság, és ebben az értelemben az új fejlesztési terv lehetőséget nyújt az EU számára is, hogy határozottabban jelenjen meg ebben a régióban, és segítse is. A dokumentum hozzáteszi, hogy a gazdaságok egységesítésének feltétele alapvető tényező a Nyugat-Balkán országainak az EU-hoz való közeledésében, ugyanakkor a jelenlegi szintje, sebessége ennek a konvergenciának nem kielégítő, legyen szó akár reformfolyamatokról, akár szociális-gazdasági összefonódásról. Akadálynak számít ez az EU felé vezető úton – áll a tervben.
NÉGYPILLÉRES ÁTALAKULÁS
„A Nyugat-Balkán EU-tagságra való felkészítésének felgyorsítására és ösztönzésére van szükség, olyan előnyök bemutatásával, amelyeket a régió országainak polgárai közvetlenül, saját bőrükön megérezhetnek. A cél az, hogy a partnerállamok felgyorsítsák a reformokat és az invesztálásokat, annak érdekében, hogy jelentősen fokozzák a bővítési folyamat sebességét és saját gazdaságuk növekedését is” – áll a dokumentumban.
A bizottság új növekedési tervet javasol a Nyugat-Balkán számára, négy pillérre alapozva, amelynek célja az Európai Unió egységes piacával való gazdasági integráció javítása, a Nyugat-Balkán piacának összehangolása az EU egységes piaci szabályaival, a gazdasági integráció erősítése a Nyugat-Balkánon belül, az EU szabályai és szabványai alapján, valamint az alapvető reformok felgyorsítása, beleértve a reformok és a gazdasági növekedés támogatását célzó uniós pénzügyi segítségnyújtást is.
Nyitókép: Az EU számos területen gyenge osztályzattal illette Szerbiát – Zöld fény Ukrajnának és Moldáviának, hatmilliárd eurós csomag a nyugat-balkáni régiónak
