Miután az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben bemutatta a Szerbiáról szóló 2023. évi országjelentést, a legfontosabb, integrációval kapcsolatos uniós helyzetelemző és -értékelő dokumentumot, számos vélemény hangzott el vele kapcsolatban. Egyesek a pozitív oldalát, mások az aggodalomra okot adó megállapításait emelték ki. Ana Brnabić kormányfő az optimisták oldalára állt azzal a kijelentésével, mely szerint az országjelentés egyetlen területen sem könyvelt el visszalépést. Szerinte ez már elegendő ok az elégedettségre. Megállapítása szerint az Európai Unió felismerte a kormány intézkedéseit, a reformokat, s egyértelmű jelzést adott arra vonatkozóan, hogy az állam megfelelő irányba halad. Különösen jónak számít, hogy a jelentés előrelépéseket könyvelt el a jogállamiság területén – állapította meg.
– Meglehetősen nehéz reform volt a jogrendszer átalakítása. Mi magunk hajtottuk végre, nem kaptunk semmilyen támogatást sem a civil szervezetektől, sem a releváns jogi kérdésekkel foglalkozó szervezetektől, amelyek az európai integráció mellett állnak, de sajnos az ellenzéktől sem, noha szintén az integráció mellett száll síkra. Csak akadályokat és gátakat helyeztek valamennyien elénk a folyamatban, amely mégis nagy elismerést kapott az Európa Tanácstól és a Velencei Bizottságtól is. Tehát végigvittük, folytatjuk tovább a reformokat. Sokat jelent, hogy elismerték a munkánkat, s jobb lett az osztályzat, mint egy évvel korábban – mondta Brnabić.
A hatmilliárd eurós uniós nyugat-balkáni fejlesztési terv nagy előrelépésnek számít, értékelte, melynek köszönhetően komoly beruházási ciklus veheti kezdetét, s ennek értéke Szerbiában a bruttó hazai termék 0,7 százalékát is elérheti – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy kétmilliárd euró térítésmentes „ajándékösszegnek” számít, négymilliárd pedig rendkívül kedvezményes hitelkeretnek a régió számára. Ezek a források segíthetik a további reformokat – hangoztatta.
ELÉGEDETLENSÉGRE NINCS OK
Harmincnégy tárgyalási fejezet közül csak háromban nem állapított meg előrehaladást az Európai Bizottság, ami annak a jele, hogy Szerbia halad az integráció útján, de védi a saját érdekeit is – hangsúlyozta Aleksandar Vučić államfő az országjelentéssel kapcsolatos nyilatkozatában. Azt mondta, a médiatörvények kapcsán is jó osztályzatot kapott az ország, ami szerinte azt bizonyítja, hogy hamisak a különféle állítások a sajtó rossz helyzetéről és a sajtószabadság hiányáról. Vannak persze gondok is, tette hozzá, ezek azonban a leginkább Koszovóhoz kapcsolódnak.
Szerbia biztos lépésekkel halad az EU felé – állapította meg Tanja Miščević integrációügyi miniszter. Szerinte az EB dokumentumából ez olvasható ki.
– Ha tudjuk, hogy a jelentés csaknem minden területen előrelépést állapít meg, és ha ez az haladás néhány témában nagyon jó értékelést is kap – különösen a jogállamiság és a bírósági reformok esetében, valamint elismeri a médiatörvények minőségét, amelyek teljesen más képet alkotnak majd a sajtó szférájában –, ha ismét megállapítja, hogy Szerbia három éve készen áll a következő fejezetcsoport megnyitására, akkor nincs okunk elégedetlenségre – értékelte Miščević.
ELSŐ A KONFLIKTUSKEZELÉS
Emanuele Giaufret, az EU szerbiai delegációvezetője arról beszélt, hogy az országnak minden szükséges előfeltételt teljesítenie kell az uniós források igénybevétele érdekében, beleértve a Pristinával kötött brüsszeli megállapodást, s minden egyéb vállalt kötelezettséget. Reményét fejezte ki, hogy a december 17-i választások után ismét olyan kormánya lesz Szerbiának, amelyik az európai integráció mellett foglal állást, és minden induló számára egyenlő feltételeket szavatoló választási folyamatot kívánt. Arra buzdította az országot, hogy a problematikusnak ítélt témakörökben is lásson neki a reformok teljesítéséhez.
Bátorításként kell megélni az országjelentésben szereplő osztályzatokat – fogalmazott Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője. A legtöbb esetben kapott „részleges előrelépés” osztályzat jónak számít, de akként is értelmezhető, hogy befolyásolhatja a fejezetek és fejezetcsoportok megnyitásának folyamatát. A Pristinával fennálló konfliktus rendezését kulcsfontosságúnak nevezte.
RÉSZLEGES ELŐRELÉPÉSEK
A 2023. évi országjelentésben az áll, hogy Szerbia folytatta az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok végrehajtását, a többi között a jogállamiság területén is. Belgrádnak azonban javítania kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását, különösen az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések és nyilatkozatok esetében. Elmarasztalja Szerbiát azért, mert miközben az EU felé igyekszik, folyamatosan Kínával köt kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat.
A jelentés pozitívan szól a médiatörvényekkel kapcsolatos eljárásról, de továbbra is aggasztónak találja a helyzetet a sajtószabadság terén. A képviselőházban a politikai pluralizmus magasabb szintű volt, mint az előző összetételben, de a hatalom és az ellenzék viszálya meglehetősen nagy, nem létezik parlamenti éves munkaterv. Az igazságügy politikai nyomás alatt működik, a korrupció és bűnözés elleni harchoz nincs meg a kellő politikai szándék. Utóbbi esetében részleges előrelépés könyvelhető el – szerepel a jelentésben. Az EB szerint országunk készen áll a versenyképességgel és fejlődéssel foglalkozó hármas fejezetcsoport megnyitására.
Ana Brnabić a kormányépületben tartott sajtótájékoztatón (Fotó: Beta)
Nyitókép: Emanuele Giaufret átadja az EB-jelentést Bojana Selakovićnak, az EU-val foglalkozó nemzeti konvent koordinátorának (Fotó: Beta)
