A bővítési fásultság megingatta az Európai Unió tekintélyét a Nyugat-Balkánon – értékelte a Politico hírportálnak nyilatkozva Tanja Miščević ügyvivő európai integrációs miniszter. Az N1 tv összeállítása szerint az interjúban kitért arra, hogy az EU részéről túlzás Koszovó függetlenségének elismerését követelni Szerbiától, ez egyébként sem témája a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálásának. Hozzátette, Ukrajna uniós perspektívája tekintetében Brüsszel gyorsan reagált, ám a Nyugat-Balkán vonatkozásában soha nem volt jellemző hasonló lendület. Az Oroszországgal szembeni szankciópolitikához való csatlakozás elutasításának vonatkozásában Miščević közölte, hogy Szerbiát nem ideológiai, hanem gazdasági érdekek vezérlik. Mindazonáltal Szerbia igyekszik csökkenteni függőségét az orosz földgáztól – emelte ki.
A HARMONIZÁCIÓ HANGSÚLYOS ELVÁRÁS MARADT
Két nappal korábban Brüsszelben Tanja Miščević képviselte Szerbiát az EU–Nyugat-Balkán miniszteri találkozón. Ezt az EU Külügyek Tanácsának hivatalos ülését követően tartották meg az uniós tagállamok külügyminisztereinek és a hat nyugat-balkáni partner – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – külügyminisztereinek részvételével. Csupán Szerbiát nem a diplomáciai vezető képviselte. Az Európai Tanács honlapján olvasható összegzés szerint a találkozó azt tűzte ki célul, hogy tovább fokozza az EU nyugat-balkáni szerepvállalását, hangsúlyt fektetve a közös biztonsági kihívásokra, például a külföldi beavatkozásra és az információmanipulációra, a kiberfenyegetésekre és Oroszország Ukrajna elleni agressziójának következményeire, valamint a nemzetközi fórumokon folytatott együttműködésre.
A találkozón elnöklő Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Beta hírügynökség szerint Brüsszel azon szándékáról tájékoztatta a nyugat-balkáni partnereket, hogy a hat országot már a csatlakozás előtt bevonnák a döntéshozatalba, a kül- és biztonságpolitika tekintetében is. A Nyugat-Balkánnak az EU-ban van a helye, jegyezte meg közösségi oldalán. Korábban kifejtette, hogy a nyugat-balkáni államoknak az eddigiekhez képest szorosabban kell összehangolniuk kül- és biztonságpolitikájukat az uniós politikával, valamint megjegyezte, hogy a térség némelyik országa eddig nem a legjobban teljesített ebből a szempontból. Borrell az EU politikai, szakértői és pénzügyi támogatásának folytatásáról is biztosította a térség országait.
Közösségi oldalán Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos úgy fogalmazott, hogy a Nyugat-Balkán integrációja az EU és a térség országai számára közös cél. A térség integrációja hatással van mind a biztonságra, mind a stabilitásra és a fejlődésre – emelte ki Várhelyi –, és kiemelte, hogy a kontinens békéje kölcsönös érdek. Az EU készen áll arra, hogy gyorsabbá tegye a Nyugat-Balkán integrációját – hangsúlyozta.
ÚJABB NON-PAPER
Sajtóértesülések szerint a Külügyek Tanácsának az EU–Nyugat-Balkán miniszteri találkozó előtt megtartott ülésén az úgynevezett Nyugat-Balkán Barátai csoport – Olaszország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Görögország, Csehország és Szlovákia – non-papert, azaz informális tervezetet terjesztett a miniszterek elé. Ez a nyugat-balkáni térség integrációja dinamikusabbá tételével kapcsolatban fogalmaz meg javaslatokat. A tervezetben kitérnek arra, hogy mennyire fontos lenne még a formális csatlakozást megelőzően az EU-hoz közelíteni a térség országait. Utóbbiak különösen ki vannak téve a külső hatalmak befolyásának, valamint a migrációs nyomásnak, továbbá a különböző hibrid fenyegetéseknek, ezért fontos, hogy kül- és biztonságpolitikájukat összehangolják az unióssal – áll a dokumentumban, az Euractiv portál értesülései szerint. Ebben felszólítják Brüsszelt, hogy erősítse meg és gyorsítsa fel a csatlakozás folyamatát. Az uniós intézményeket arra kérik, hogy 2024-ig készítsék el és tegyék közzé a térség országai integrációjának gyorsabbá tételét segítő tervet, amelynek méltányos, ám szigorú feltételekre és elvekre kell támaszkodnia.
