A NATO nem enged teret Oroszország befolyása erősödésének a térségben. Az elemzők szerint ez a fő üzenete Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Szarajevóban kezdődött, Pristinában, majd Belgrádban folytatódó és Szkopjében végződött nyugat-balkáni körútjának.
Tegnap Belgrádban az Aleksandar Vučić államfővel való találkozót követő sajtótájékoztatón Stoltenberg a szeptember 24-ei banjskai támadás körülményeinek kivizsgálását sürgette. Elégedetten nyugtázta, hogy Belgrád kész együttműködni a nyomozásban és a tettesek büntetőjogi felelősségre vonásában. Belgrád és Pristina együttműködése szükségszerű. Konstruktív hozzáállás nélkül nem csillapítható a feszültség és nem érhető el tartós béke – emelte ki a NATO-főtitkár.
A NATO-főtitkárt Ana Brnabić kormányfő is fogadta (Fotó: Beta)
Jens Stoltenberg ezúttal is elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a banjskai eseményeket követően Szerbia a Koszovóval való adminisztratív határvonal közelében csoportosította a katonaságot. Megerősítette, hogy a szerb elnökkel nemcsak az említett incidensről, hanem az idén májusban Zvečanban, a szerbek szervezte tüntetés alkalmával a KFOR katonái ellen elkövetett támadásról is beszélgetett.
A NATO-főtitkár megerősítette, hogy annak a lehetőségéről is tárgyaltak, hogy Szerbia és az észak-atlanti szervezet ismét közös hadgyakorlatokat tartson. Ez nem kérdőjelezi meg Szerbia katonai semlegességét, jegyezte meg, rámutatva: Szerbia egyértelműsítette, hogy katonai semlegességét nem kívánja feladni.
A sajtótájékoztatón Vučić ismét cáfolta, hogy szeptember 24-ét követően az adminisztratív határvonal közelében csoportosította volna a katonaságot. „Kizárólag ránk tartozik, hogy az alkotmánnyal összhangban hová küldjük katonai alakulatainkat, mindaddig, amíg ez nem veszélyeztet másokat” – nyomatékosította, majd a Szerbia és a KFOR közötti együttműködést méltatta. A Nyugathoz és a NATO-hoz képest Szerbia másként tekint a banjskai történésekre, mindazonáltal elfogadja a partnerek érveit, hangsúlyozta. Összhangban a joggal és törvényekkel Szerbia mindent megtesz az incidenssel összefüggésbe hozható személyek felelősségre vonásához, közölte, megerősítve, hogy Szerbia felülvizsgálja a közös hadgyakorlatok lehetőségét.
Stoltenberg előző nap Pristinában hasonló szempontokra összpontosítva nyilatkozott a sajtónak. Abbéli reményének adott hangot, hogy mielőbb felelősségre vonják a Banjskában elkövetett támadással összefüggésbe hozható személyeket, továbbá a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatását sürgette. Szavai szerint a feleknek az erőszak helyett a diplomácia eszközeit kellene választaniuk. Stoltenberg a szerb többségű községek közösségének megalapítását is sürgette, mert az érdemben is hozzájárulna a feszültség enyhítéséhez és a kapcsolatok normalizálásához, ezáltal pedig a béke megerősítéséhez a Nyugat-Balkánon. Stoltenberg elképzelhetőnek tartja, hogy a NATO katonai jelenlétét tartósan fokozzák Koszovóban. A közelmúltban a NATO ezer újabb katonát küldött Koszovóba.
A Szabad Európa Rádió elemzése szerint Stoltenberg nyugat-balkáni körútjának hátterében az orosz befolyás csökkentésére irányuló szándék keresendő. Nem sokkal azt követően érkezett a térségbe, hogy Ukrajnában figyelmeztettek: Oroszország feszültséget kíván szítani a Nyugat-Balkánon. Moszkva rosszindulatú befolyása akadályozza a balkáni országok euroatlanti integrációját, nyilatkozták az amerikai külügyben a Szabad Európának.
Stoltenberg tegnap délután Belgrádból Szkopjébe érkezett.
Nyitókép: Beta
