A Szerb Helsinki Bizottság Belgrádban mutatta be éves, Geopolitikai és értékrendbeli elköteleződés című jelentését. Az aktuális jelentés az előzőre épít és mindenekelőtt a társadalom átalakulását, valamint a demokratikus elvek erősödését segíteni hivatott értékek implementációjának témájára összpontosít. A szélsőséges nacionalizmus, továbbá a hatalom által „kisajátított intézmények és média”, valamint az oktatás, a revizionizmus és a konfesszionalizmus mind olyan témák, illetve folyamatok, amelyek vonatkozásában szükségszerű az össztársadalmi igyekezet – közölte a belgrádi Médiaközpontban megtartott sajtótájékoztatón Sonja Biserko elnök. Értékelése szerint az idei jelentés alátámasztja, hogy Szerbiában továbbra sem erősödtek az európai uniós integrációval összefüggésben ismeretes értékek, „sőt mi több, egyáltalán nem biztos, hogy a belgrádi vezetés szavatolni óhajtja ezeket az értékeket.”
Sonja Biserko a következő megállapításokat sorolta fel a jelentés összegzését olvasva: Szerbia az európai uniós integráció elkötelezettje, ám ennek dacára továbbra sem felel meg az elvárásoknak; a szerb államvezetés által levezényelt reformfolyamat nem olyan mértékű, hogy hozzájáruljon az ország előrelépéséhez az európai úton, csupán azt teszi lehetővé, hogy az ország továbbra is hozzáférjen az uniós alapokhoz; Szerbia soha nem volt annyira távol az EU-tól, mint most; az Oroszországgal ápolt kapcsolat az egyik alapvető próbatételnek minősül, hiszen ez valójában értékrendbeli kérdés; a decemberi választások az aktuális hatalom természetének a lényegét szemléltették, és alátámasztották, hogy az uralkodó párt semmilyen eszköztől nem riad vissza a hatalom megőrzéséért folytatott küzdelem során; a populizmus, az intézmények eróziója, a korrupció, a szervezett bűnbandákkal való kapcsolatok és a média kisajátítása akadályozza, hogy a vitathatatlan társadalmi elégedetlenség változást generáljon; a demokratikus elvek elnyomásával tovább erősödött az autoriter jelleg; a Szerb Haladó Párt hatalomra kerülésével Szerbiában az állandó készültség és feszültség állapota alakult ki; a politikum, az egyház és a bűnbandák egybefonódásával megsemmisültek azok az értékek, amelyekre a társadalmaknak kellene támaszkodniuk; a klerikalizmus és a revizionizmus semmit nem veszített erejéből. Mindennek okán eddig sikertelen volt a Szerbia európaizálódására és demokratizálódására irányuló igyekezet – szögezte le Sonja Biserko.
Aleksandar Radić katonai szakértő a banjskai incidensről beszélt. Értékelése szerint szinte felfoghatatlan, hogy az említett eset után nem kezdődött érdemi társadalmi párbeszéd és hatósági vizsgálat az illegális katonai struktúrákról, illetve azok létezéséről, valamint bevetéséről. Nem létezhetnek félkatonai alakulatok, hiszen azok aláaknáznák az államot, a stabilitást és a biztonságot. Radić a folytatásban arról beszélt, hogy a Szerbiai Katonaság politikai befolyásoltsága talán soha nem volt akkora mértékű, mint jelenleg. Ez mindenekelőtt a katonaság csúcsvezetésében tisztséget betöltő opportunista poltronok befolyásolása révén van így – emelte ki. Radić szerint a sorkatonaság is olyan kérdés, amelynek a vonatkozásában nem a szakmai érvek, hanem a politikum érdekei befolyásolják a folyamatokat, „így volt ez a sorkatonaság eltörlésekor, és így van most is, amikor a visszaállítását emlegetik”.
A sajtószabadság témájáról Tomislav Marković újságíró beszélt, rámutatva, hogy az összes releváns nemzetközi intézmény és szervezet kimutatása szerint visszalépés jellemző az említett területen. A legrosszabb helyzetben az oknyomozó újságírók vannak, őket rendszeresen támadja nemcsak az államvezetés, hanem az azt támogató civil szervezetek – hangsúlyozta. Hozzátette, csak a múlt év első hónapjában 43 alkalommal fenyegettek vagy támadtak meg Szerbiában újságírót, ami jóval több, mint 2022 ugyanazon időszakában. Tomislav Marković elmondása szerint 2022-ben az előző évhez képest majdnem kétszer annyi újságíró elleni támadást, illetve fenyegetést jegyeztek az országban, és ez a negatív trend 2023-ban is folytatódott. Rámutatott, az ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja a társadalmi folyamatokat, hogy a felhatalmazott felügyeleti szervek nem végzik a munkájukat.
