Németország újabb katonákat küld a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderőbe, a KFOR-ba – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter hétfőn Pristinában.
Mint mondta, áprilistól 150 újabb német katona csatlakozik a Koszovóban állomásozó egységekhez.
A KFOR létszámát tavaly októberben már ezer fővel megnövelték azt követően, hogy szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között tűzpárbaj alakult ki Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek.
A KFOR az 1998-99-es koszovói-szerb háború lezárását követően, 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján. Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban azóta is a helyszínen maradt a fel-fellobbanó zavargások miatt. Kötelékében jelenleg 27 ország több mint 4500 katonája teljesít szolgálatot.
Boris Pistorius támogatásáról biztosította Pristinát, mint mondta, az Egyesült Államok után Németország Koszovó legnagyobb támogatója katonai és politikai értelemben is. Hozzátette azonban, hogy Koszovónak és Szerbiának javítania kell a kapcsolatán, és vissza kell térniük a párbeszédhez, ez vezet ugyanis a térség békéjéhez és stabilitásához.
– A nap kérése a deeszkaláció. A szövetségi kancellár kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán jövője Európában van, de ennek előfeltétele a párbeszéd, és senki nem lehet érdekelt, és nem szabad, hogy érdekelt legyen a helyzet további súlyosbításában. A Szerbiával fennálló feszültségek miatt egyértelműen körültekintésre és óvatosságra intünk mindenkit – hangsúlyozta a német védelmi miniszter.
Boris Pistorius a dinár kivezetésének kérdésére is kitért. A koszovói nemzeti bank utasítása szerint Koszovóban február elsejétől az egyetlen hivatalos fizetőeszköz az euró, miközben a szerbek lakta részeken eddig a szerb dinárt használták, ez a döntés pedig felháborodást okozott, mert sokan a szerb államtól dinárban kapják a fizetést, nyugdíjat, segélyt. A német védelmi miniszter szerint Pristinának ugyan joga van ilyen döntést hozni, ám figyelni kell arra is, hogy ez ne vezessen újabb feszültségekhez.
Vjosa Osmani a közös sajtótájékoztatón a koszovói-szerb határ fokozott védelmének szükségességére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a határon fegyvereket csempésznek Koszovó északi részébe, ami nem megengedhető. Megfogalmazása szerint egyértelmű jelzést kell adni a szerb kormánynak, hogy az erőszakos cselekményeket nem tolerálják Koszovóban.
Nyitókép: Beta
