A nemzeti összetartozás napjának vajdasági központi rendezvényét Királyhalmon tartották meg a Jézus Szentséges Szíve plébániatemplomban, és a templomkertben. 2010-ben a magyar országgyűlés június 4-ét, az első világháborút követő 1920-as trianoni békediktátum dátumát, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az összetartozás szimbólumaként a határ menti Királyhalom templomának kertjében 2012-ben egy almafát ültettek, mely azóta megnőtt, és már termést is hozott.
A megemlékezés alkalmi szentmisével kezdődött, amelyet ft. Palatinus István, a magyarkanizsai Szent Őrangyalok templom plébánosa celebrált, ft. Koleszár József atya pedig koncelebrált. Ezt követően a hagyományos vajdasági központi rendezvény a templom udvarában folytatódott a Himnusszal, majd Katona Róbert, Királyhalom helyi közösség tanácsának elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ünnepi beszédet mondott a rendezvényen, amelyet többek között megtisztelt jelenlétével Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulja, Szász Krisztián, Magyarország belgrádi nagykövetségének másodosztályú tanácsosa, Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Vicsek Annamária, a Fidesz-KDNP Európai Parlamenti képviselőjelöltje, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, illetve a vajdasági magyarság egyházi méltóságai, köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati képviselői.
A megemlékezés szentmisével kezdődött (Molnár Edvárd felvétele)
Katona Róbert köszöntőjében elmondta, Királyhalom lakosai számos kihívással néztek szembe az idők folyamán, ám mindig megőrizték az egységet és a közösség szellemét.
– Fogadjuk el a felelősséget, hogy továbbvigyük azokat a jövő generációi számára. 104 évvel ezelőtt kapták a hírt településünkön, az akkor még csak itt-ott tanyákon élő családok, hogy ezután már másik ország lakosai. Ezzel a döntéssel feladatot is kaptak, megmaradni magyarnak azon a földön, ahol születtek és az életüket élték le. A 20. század viharos időszakában nem mindig volt könnyű, hogy teljesítsék ezt a feladatukat. Az összetartozás és az egység legyen mindig az iránytűnk, ami vezet bennünket az előttünk álló kihívásokban és lehetőségekben. 13 éve ültettük a nemzeti összetartozást jelképező almafa csemetét. A fát szorgos kezek gondozzák és óvják. Ígérem, hogy ez a fa még hosszú ideig fogja ékesíteni templomunk kertjét és sok-sok termést fog hozni – hangsúlyozta Katona Róbert.
Az összetartozás szimbóluma az almafa (Molnár Edvárd felvétele)
„Veszve csak azon nemzet lehet, amely lemondott önmagáról” – kezdte meg ünnepi beszédét Kossuth Lajos szavait idézve az ünnepségen dr. Pásztor Bálint.
– Az a nemzet, amely a tragédiákból mindig fel tud állni, amely a trianoni békediktátum után is még a szülőföldjén tud élni és fejlődni, mely mindig talpra áll, mindig talpon marad, mindenképpen jól vizsgázott megmaradásból. Ez elmondható az egyetemleges magyar nemzetről, és a mi nemzetrészünkről is, vajdasági magyarokról. Mindig fel tudtunk állni a 20. század megpróbáltatásaiból, tragédiáiból, vizsgát tettünk megmaradásból és fejlődésből. Az az ország, nemzet, mely ennyi országba szakadt és mindegyik országban meg tudott maradni magyarnak, meg tudta őrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, az mindenképpen egy olyan nemzet, mely Európa nemzetei legnagyobbjai közé tartozik, még ha számbelileg ez nem is feltétlenül így van. Mi tartott bennünket meg a megpróbáltatások sorozatában az elmúlt 104 év alatt? Sohasem panaszkodtunk, sohasem arról beszéltünk, hogy mit miért nem lehet, hogy mennyire nehéz, hogy miért értek bennünket ezek a tagédiák, hanem mindig azon igyekeztünk, hogy meg tudjunk maradni, fejlődni, gyarapodni tudjunk, és hogy ezt a szívósságot és álhatatosságot átörökítsük azokra is, akik utánunk következnek – fogalmazott a pártelnök.
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke tartott ünnepi beszédet (Molnár Edvárd felvétele)
A folytatásban elmondta, hogy egyetlen nemzetet sem ért Európában olyan tragédia mint a magyarokat, mert egy nemzet sem mondhatja el magáról, hogy az ország területének a 72 százalékát, s lakosságának a kétharmadát elveszítette.
– Új nyelvet kellett tanulni, többségből kisebbséggé kellett válni, meg kellet küzdeni a bosszúval, és bizony nekünk itt Vajdaságban 1944-45-ben a legvéresebb bosszúval is szembe kellett néznünk – emlékeztett dr. Pásztor Bálint.
A VMSZ elnöke Szarka László a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című könyvének részletét ismertette, miszerint a két világháború között vidékünkön 71-ről 2-re csökkent a magyar középiskolai tagozatok száma, a 4000 általános iskolai magyar tagozatból pedig 250 maradt.
– Ma mégis itt állunk és arról beszélhettünk az elmúlt 15 évben, hogy 5 fővel is tudunk tagozatokat nyitni, és olyan településeken tudunk magyar óvodai csoportokat, és magyar iskolai tagozatokat nyitni, ahol esetleg évtizedek óta ez már nem így volt. Mindez nem így lenne, ha nem lenne erős VMSZ. A VMSZ nékül a szórvány magyarság biztosan sokkal nehezebb helyzetben lenne. Kérdés, hogy mennyien lennének még szórványban magyarok, de a tömbben is sokkal nehezebb lenne a helyzetünk. Sokkal nehezebb lenne a helyzetünk akkor is, ha nem tudtunk volna alkalmazkodni, nem tudtunk volna kitartóak, bátrak, álhatatosak, szívosak lenni, és ha nem tudtuk volna túlélni a kollektív bűnösség évtizedeit, az asszimilációs kísérleteket, a délszláv háborút, a bombázásokat, a leszámolásákot és mindazt, amivel a közösségüknek, a nemzetrészünknek az elmúlt 104 évben szembe kellett néznie – hangsúlyozta a pártelnök.
A továbbiakban kiemelte, hogy a nemzetrész szívósságát, álhatatosságát, és kitartását bizonyítja, hogy az a legnehezebb időkben teljesít a legjobban.
– Akkor teljesítünk a legjobban, amikor a legjobban szorongatnak bennünket. Idén augusztus 20-án lesz 25 éve, hogy létrehoztuk az ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot. Amikor a legnehezebb volt, és bombázásoknak kellett szembenéznie a nemzetrészünknek, akkor döntött úgy a VMSZ, hogy létrehozza az ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot, civil szervezetként. 2002-ben el tudtuk érni, hogy immár törvényes kategóriaként, kisebbségi önkormányzatként is létrejöhessen a nemzeti tanácsunk, amely azóta is működik. Az ezer éves örökség tartott meg bennünket, a hitünk, a kultúránk, a nyelvünk, a történelmünk és az, hogy soha nem feledtük hőseinket. Azokat sem, akik évszázadkkal ezelőtt éltek és küzdöttek a magyarság megmaradásáért, és azokat se, akik ezt az elmúlt években, évtizedekben tették – emelte ki dr. Pásztor Bálint
A pártelnök bejelentette, hogy az ünnepséget követően a VMSZ tanácsa arról fog dönteni, hogy a március 2-ai tisztújító közgyűlésen elmondtt ígéretével összhangban, létrehozzák a Pásztor István alapítványt, melyet június 18-áig, a VMSZ 30. születésnapjáig be is jegyeztetnek.
– A Pásztor Istváni örökség része a magyar-szerb kapcsolatok jelenlegi állapota, nem csak az, hogy mi magyarok meg tudtunk maradni, és fejlődni tudtunk. A történelmet nem változtathatjuk meg, de a jelenünket jövővé alakíthatjuk. Ezt tettük az elmúlt években is, és talán ezért mondhatjuk el mi is azt, hogy igaza volt Makovecz Imrének amikor úgy fogalmazott, a magyarság eltaposhatatlan. Bizonyítottuk ezt most vasárnap, akármennyire is lejtette a pálya, és nehéz, embertelen körülményekkel kellett szembenéznünk, meg tudtuk őrizni polgármesteri helyeinket Magyarkanizsán, Zentán és Topolyán, és meg tudtuk őrizni önkormányzati jelenlétünket. Vannak olyan önkormányzatok, ahol növelni tudtuk a magyarság képviseleti erejét, és 150 önkormányzati képviselővel rendelkezünk. Alig kevesebbel, mint 2020-ban rendelkeztünk olyan választos közepén, amit az ellenzék bojkottált és a járvány közepén tartottak, ami után a köztársasági parlamentben 9 mandátummal rendelkeztünk. Ilyen összehasonlításban kell mérni a mostani eredményeket – húzta alá a VMSZ elnöke.
A megemlékezők egy része (Molnár Edvárd felvétele)
Dr. Pásztor Bálint a jelenlévőknek átadta Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözletét is.
– Orbán Viktor magyar miniszterelnök így fogalmazott a vasárnapi választásokra utalva: Gratulálok vajdaságiak! Jól mentetek! Mondott még valamit, amivel nem ránk utalt, de megfogadhatjuk tanácsát és meg is szoktuk fogadni ezt a tanácsot, és így is szoktunk eljárni: A mérkőzés addig tart, amíg nem nyerjük meg. Javaslom, hogy ez lebegjen a szemünk előtt a következő választási megmérettetésekkor is – mondta a pártelnök.
A VMSZ elnöke elmondta, június 4-e sokáig gyásznap volt, ma is szomorúsággal emlékszünk az 1920-as békediktátumra, ugyanakkor örömmel kell tekinteni, hogy együtt lehetünk, megmaradtuk, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány második számú politikai ereje lett a VMSZ akkor, amikor rengetegen eltüntek a politika süllyesztőjében.
– Emelt fővel ünnepelhetünk mindemiatt. Büszkék lehetünk nemzetrészünk teljesítményre, arra, hogy a vajdasági magyarok vagyunk, a nemzet elidegeníthetetlen részei, és emelt fővel járhatunk a Kárpát-medencében mindenhol. A szülőföldünkön kívánunk boldogulni, tevékeny része kívánunk lenni a magyar nemzet sikereinek és ezért folytatnunk kell azt a küzdelmet, amit az elmúlt 104 évben is a vajdasági magyarok vívtak, nem csak a poltikusok, egyházi vezetők, a kultúrában tevékenykedők, a pedagógusok, hanem mindenki, aki otthon a családban beszélt 1944-45-ről, aki megtanította a gyerekeit a magyar történelemre, aki továbadta a kultúránkat, hagyományainkat. Nekünk más feladatunk nem maradt, mint ugyanúgy, ahogy eleink, mindig a jövőben is nap mint nap megvívjuk a küzdelmeket, hiszen addig lesz vajdasági magyar közösség, amíg mi kitartóak, álhatatosak, szívósak vagyunk, ápoljuk hőseink emlékét és továbbviszzük tevékenységüket – zárta godolatait dr. Pásztor Bálint.
A megemlékezés alkalmi műsorral zárult, amelyen felléptek a királyhalmi Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Bíborka és Gyöngyvirág tánccsoportjai, Baráth László tárogatóművész, valamint a Királykák kórus összeállításában az alkalomhoz illő alkotások hangzottak el.
Itt tekinthetik meg a helyszínen készült felvételeket.
Nyitókép: Trianon (Molnár Edvárd felvétele)
