Az Európai Unió bővítéspolitikája az Európai Unió Tanácsának július 1-jén kezdődő, hat hónapos magyar elnöksége idején az egyik kulcsfontosságú kérdés marad – emelte ki Emanuele Giaufret, az EU szerbiai küldöttségének vezetője a Belgiumtól Magyarországig: Új lehetőségek a bővítési folyamat felgyorsítására elnevezésű tegnapi rendezvényen Belgrádban. Magyar József Zoltán, Magyarország belgrádi nagykövete is ezt erősítette meg, és rámutatott arra, hogy a bővítési politikában prioritást élveznek a nyugat-balkáni régió országai.
– A növekedési terv továbbra is a figyelem középpontjában marad. Minden fronton folytatjuk a munkát. Kedden jóváhagytak 1,2 milliárd euró támogatást a Nyugat-Balkán részére, ami magába foglalja a Belgrád–Niš vasútvonal megépítését is – hangsúlyozta Giaufret a tegnapi rendezvényen, amelyen az eddigi belga elnökség eredményeiről beszéltek, illetve a soros magyar elnökséggel szembeni elvárásokra mutattak rá, amelyek egyik fontos mozzanata a bővítési politika.
Hozzátette: az Európai Tanács reformtörekvéseinek terve szerint a belső reformoknak együtt kell zajlaniuk a bővítéssel, hogy a globális színtéren az EU megerősödhessen.
– Az Európai Tanács valóban új dinamikát fogalmazott meg a bővítési politikában. Az Európai Uniónak és a tagjelölt országoknak is felelősséget kell vállalniuk, hogy kihasználhassák ezt a lehetőséget, és megtegyék a szükséges lépéseket a bővítés előrehaladása érdekében – hangsúlyozta az EU szerbiai küldöttségének vezetője, aki várakozással tekint a magyar elnökség elé. Reményét fejezte ki, hogy együtt fognak működni a nyugat-balkáni bővítés előmozdításában, főleg Szerbia esetében.
Magyar József Zoltán a rendezvényen kiemelte, Magyarország elnökségének ideje alatt az egyik prioritás az unió gazdasági erősödése lesz. A másik prioritásként az EU bővítési politikáját emelte ki, köszöntetet mondott Belgiumnak, hogy az elmúlt hat hónapos elnöksége alatt nagy lendületet adott az EU új, jelentős bővítési feltételeinek megteremtéséhez.
– Ezt a jó lendületet szeretnénk kihasználni a bővítés folytatására. Pozitívan kell értékelni mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket Szerbia az utóbbi időben tett az EU felé vezető úton. Abban reménykedünk, hogy hamarosan új klaszterek nyílhatnak meg – mondta a magyar nagykövet, hozzátéve, Szerbiának nem kedvez, hogy az utóbbi három évben egyetlen klasztert sem nyitott meg az EU-val. Magyarország szeretné elősegíteni a Belgrád és az Európai Bizottság közötti párbeszéd folytatását – mondta.
– A fő célunk az EU Tanács elnöksége alatt természetesen magának az Európai Uniónak a megerősítése lesz, elsősorban a gazdaság terén. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor már tárgyalt az európai országok vezetőivel – mondta a nagykövet, majd hozzátette, hogy az EU minden értelemben gyengébb a nyugat-balkáni térség országai nélkül, és kijelentette, hogy az elmúlt negyedévben nagyobb arányban nőtt a régió országainak GDP-je.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint a szerbiai lítiumbányászat előfeltétele-e az uniós csatlakozásnak, a nagykövet közölte, erről elsősorban Belgrád dönt, de nyilvánvaló, hogy az elektronikai autóipar növekszik (annak akkumulátoraihoz a lítium fontos nyersanyag).
Tanja Miščević, integrációért felelős miniszter kijelentette: a lítiumbányászat nem az EU követelménye, de jó lehetőség, amelyet Európa Szerbiában és a térségben lát.
– A növekedési terv előterjesztésekor a témák között – mint pl. az egységes fizetési terület vagy a gyorsított vámeljárások – szerepeltek a kritikus nyersanyagok is, amely az eurointegráció felgyorsításában kulcsfontosságú szerepet játszanak – mondta a miniszter, és közölte, Szerbia kész megnyitni a 3-as klasztert az unióval.
Nyitókép: Az EU minden értelemben gyengébb a nyugat-balkáni térség országai nélkül – jelentette ki egyebek között a tegnapi, belgrádi panelbeszélgetésen Magyar József Zoltán, Magyarország belgrádi nag
