Ismét eredmény nélkül zárult a Miroslav Lajčáknak, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti dialógussal foglalkozó különmegbízottjának közreműködésével Brüsszelben folytatott tárgyalási forduló. A főtárgyalók kedden egyeztettek zárt ajtók mögött Brüsszelben, s tegnap számolt be Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a tárgyalások körülményeiről.
A tárgyaló felek többek között a kapcsolatok normalizálásáról szóló alapmegállapodásról, annak végrehajtási mellékletéről, a háborúban eltűnt személyek feltárásáról és az energetikai megállapodásról is egyeztettek. Petković szerdai X-bejegyzése szerint Besnik Bislimi pristinai főtárgyaló minden lehetséges megállapodást elutasított és bírálta a korábbi megbeszélések eredményeit is, azokat, amelyekhez a feleknek egyébként maradéktalanul tartaniuk kellene magukat. Petković közölte, ami Szerbiát illeti, a legfontosabb kérdés a szerb községek közösségének a megalapítása, amelyet Pristina nem hajlandó megtenni, ez pedig a korábbi megállapodások megszegésének számít. Az Európai Unió már kidolgozta a szerb községek közösségének statútumtervezetét, melyet Szerbia kész elfogadni, Pristina azonban erre a lépésre nem hajlandó elszánni magát – magyarázta a politikus, aki a dialógus „meggyilkolásával” vádolta meg a koszovói adminisztrációt.
Sajtóközleményében, mindezzel ellentétben, Bislimi többek között azt állította, hogy a szerb fél megtagadta az alapmegállapodás végrehajtási és formalizációs tervével kapcsolatos tárgyalásokba való bekapcsolódást, pedig ezt irányozták elő a múlt heti vezetői találkozón. Mint ismeretes, Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke és Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke június 26-án Brüsszelben tartózkodott, de az európai közvetítőkkel csak külön-külön találkozott, végül az előzetes protokollal ellentétben, mivel Kurti három feltételt szabott a Vučićtyal való tárgyalás elé: a normalizálási alapmegállapodás aláírását, a megállapodások végrehajtásával kapcsolatban fenntartásokat megfogalmazó Szerbia által küldött hivatalos levél visszavonását (melyet még Ana Brnabić kormányfő küldött el az EEAS-nak, az Európai Külügyi Szolgálatnak 2023 decemberében), továbbá a banjskai fegyveres támadás szervezésével gyanúsított Milan Radoičić átadását Koszovónak. Vučić elutasította ezeket a követeléseket, így végül nem is volt közvetlen találkozó Kurtival. Bislimi most azt is megállapította, hogy Szerbia nem kívánja tartani magát a brüsszeli és ohridi megállapodásokhoz, ami ellehetetleníti a párbeszédet. Bejelentette azt is, hogy nyári szünetet tartanak, nem találkoznak többet a következő hónapokban a küldöttségek. Arra kötelezték azonban magukat a tárgyaló felek, hogy július 18-áig elküldik Brüsszelnek megjegyzéseiket a normalizálási megállapodás szövegére vonatkozóan, ezt követően az Európai Unió illetékes szervei új szöveget dolgoznak majd ki.
A főtárgyalók keddi megbeszélései után Lajčák az X-en azt írta, hogy számos további lépés kapcsán egyeztettek, de részleteket nem közölt. Josep Borrell uniós külügyi főbiztos pedig közölte, a párbeszéd folytatásának az a célja, hogy az EU elérje azt, hogy a felek alkalmazzák a korábbi megállapodásokat. Teljesen egyértelmű, hogy amiben megállapodtak, azt végre kell hajtani, hiszen a megállapodások jelentik a cselekvés alapját, de a cselekvésnek követnie kell a megállapodásokat: a végrehajtás a kulcsszó – fogalmazott akkor. Konkrét következő lépéseken kell dolgozni ennek a célnak az elérése érdekében – fejtette ki Borrell, ezért kellett újabb fordulót szervezni – értékelte.
Mint ismeretes, a kapcsolatok normalizálása feltétele annak, hogy Koszovó és Szerbia előrelépjen az európai integráció útján. A felek 2011 óta tárgyalnak, de kevés megvalósított megállapodás született ez alatt az idő alatt.
Nyitókép: Hét órán át tartott az egyeztetés Miroslav Lajčák X-bejegyzése szerint (X/Miroslav Lajčák)
