Helyszíni tudósítás
Biztos vagyok benne, hogy Vajdaságban történtek a legnagyobb változások az elmúlt egy évben, mutatott rá pénteki beszédében dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalán szólalt fel.
A Hányadán állunk? alcímet viselő beszélgetésen részt vettek a magyar kormány képviselői és határon túli magyar szervezetek vezetői. Jelen volt Bihari Szabolcs, a NYEOMSZSZ – Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a KMKSZ beregszászi járási elnöke, Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Tánczos Barna szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke. A beszélgetés moderátora Zsigmond Barna Pál magyar parlamenti államtitkár volt.
Dr. Pásztor Bálint így folytatta: az események tükrében, úgy, hogy a választások kiírása előtt két nappal a vajdasági magyar közösség és a VMSZ elveszítette a vezetőjét, sokesélyes volt ez a választás, valamint megtörténhetett volna, hogy a közösség megroppan, esetleg minimalizálódik a parlamenti képviselet, talán képviselők nélkül marad, de nem így lett.
– A közösségi összefogásnak, a vajdasági magyar emberek támogatásának köszönhetően, és annak is, hogy a magyar kormány egy emberként sorakozott fel a VMSZ mögött, a tavaly decemberi választásokon jó eredményeket tudtunk elérni. Június elején pedig, a helyhatósági választásokon, az elmúlt tizenkét év második legjobb eredményét értük el. Az EP-választásokon, a Fidesz–KDNP-nek köszönhetően, Vicsek Annamária személyében képviselőt delegálhattunk – mutatott rá dr. Pásztor Bálint.
Hozzátette: a mögöttünk lévő esztendő feladta a leckét a vajdasági magyar közösségnek, de az egységnek és az összetartásnak köszönhetően sikerült azokat a hídfőállásokat megtartanunk, amelyek biztosítják, hogy a vajdasági magyar közösség ne legyen védtelen.
– Politikai értelemben értékelhető vajdasági magyar közösség addig lesz, amíg van erős Vajdasági Magyar Szövetség, hiszen ezt a feladatot, rajtunk kívül, senki nem végzi el. Nagyon fontos, hogy együttműködve a közösséggel és a többi, határon túli magyar szervezettel, valamint a magyar kormánnyal, ilyen eredményeket tudtunk elérni – szögezte le a VMSZ elnöke, majd zárszóként hozzátette: felkészülten várják az újabb kihívásokat.
Telt ház volt a korai kezdés ellenére is (Ótos András felvétele)
HELYE VAN AZ ETNIKAI POLITIZÁLÁSNAK
A beszélgetés során Sin József kifejtette, Kárpátalja még megvan, a helyén van, annak ellenére, hogy egyes ukrán körök az ellenkezőjét próbálják közvetíteni Európa felé. Kárpátalja a béke szigete, fogalmazott. Bihari Szabolcs felszólalásában a tavalyi kerekasztalra tekintett vissza, ahol azt mondták, az EP-választásokon áttörésre készülhetünk. Ez elmaradt, mondta, de egy esetleges pozitív változásra van lehetőség. Orban Dušan szerint egyre kisebb a muravidéki közösség, és szinte már diaszpóraként emlegetik, de tartják magukat, az alkotmányos jogaik nem csorbulnak.
Jankovics Róbert kiemelte, egy „szuperválasztási év” kétharmadán vannak túl. Fő céljuk az volt, hogy a nehezen megszerzett pozíciókat, főleg Zágrábban, megtartsák. A felvidékiek mögött szintén egy sűrű időszak áll, három választáson vannak túl. Forró Krisztián úgy fogalmazott, a szlovák kormánnyal való szoros együttműködésnek köszönhetően, aki magyar szeretne lenni az országban, az az lehet. Úgy gondolja, ameddig még egyetlen magyar is él az országban, igenis van értelme az etnikai politizálásnak.
Ahogyan Horvátországban, úgy Romániában is „szuperválasztási év” van. Az Erdélyi Magyar Szövetség márciusban egy olyan megállapodást írt alá, amellyel a magyar közösség szavazatai és az érdekérvényesítése is a legmagasabb szintekre került, árulta el Zakariás Zoltán. Fontosnak tartják, hogy a sorsdöntő helyzetekben összefogjanak az RMDSZ-szel. Ezt erősítette meg felszólalásában Tánczos Barna is.
Semjén Zsolt azt mondta, a magyar kormány filozófiája, tesznek azért, hogy aki meg akar maradni magyarnak, az megmaradhasson, de aki nem szeretne, azt nem kényszeríthetik. Ehhez járulnak hozzá az identitás megerősítésére és a gazdaságfejlesztésre irányuló programjaik. Potápi Árpád János zárszóként annyit mondott, az etnikai politizálással szemben nem létezik más alternatíva.
SZERBIA CSATLAKOZÁSA AZ UNIÓHOZ
A kihívásokkal és nehézségekkel kapcsolatos kérdés kapcsán dr. Pásztor Bálint kifejtette, hogy Vajdaságban a legnagyobb probléma az elvándorlással van, erre pedig az uniós csatlakozás felgyorsítása lenne a gyógyír. Nehéz viszont megértetni, hogy Szerbia miért nem fog belátható időn belül csatlakozni az EU-hoz.
– Már az ezredfordulón szó volt arról, hogy néhány éven belül megtörténik a csatlakozás. Azóta több mint két évtized eltelt. Az okok nem Szerbiában, hanem az Európai Unióban keresendők. Az ország minden feltételt teljesített, beleértve a népszavazáshoz kötött alkotmánymódosítást is, amellyel az igazságszolgáltatás függetlenebb lett. Mindezek ellenére nem történt előrelépés – ismertette a VMSZ elnöke.
AZ ANYAORSZÁG ÉS AZ UTÓDÁLLAMOK VISZONYA
– Magyarország és Szerbia, valamint a két nemzet kapcsolatát illetően, az idén októberben lesz tíz éve, hogy a szerb kormány eltörölte azt a két 1945-ös rendeletet, amellyel a vajdasági magyarokat kollektív alapon bélyegezték meg háborús bűnösként. Ennek hála megtörtént a két nemzet közötti megbékélés – hangsúlyozta dr. Pásztor Bálint.
Beszámolt továbbá arról is, hogy a napokban zajlik a vita a belgrádi parlamentben, a szerb nemzet egységét meghatározó parlamenti nyilatkozatról, mely megalapít egy úgynevezett össz-szerb nemzetgyűlést, amely kétévente fog ülésezni. Ennek kapcsán elmondtam, hogy gratulálunk, ezt nálunk úgy hívják, hogy Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, húsz éve működik, és nem kétévente, hanem minden évben ülésezik. A szerbek értékelik, hogy így állunk hozzá ezekhez az ügyekhez – mondta a VMSZ elnöke.
Orban Dušan is színvonalas kapcsolatokról számolt be Magyarország és Szlovénia vonatkozásában, Jankovics Róbert szerint a magyar támogatások sokat jelentenek a horvátországi magyarságnak. Sin József a felsőoktatás fejlődését hangsúlyozta Kárpátalján. Forró Krisztián elmondta, hogy Szlovákia és Magyarország számos kérdésben közös platformon helyezkedik el, ami hozzájárul a jó kapcsolatokhoz.
A gyümölcsöző magyar–szerb kapcsolatról is sok szó volt a beszélgetésen, képünkön dr. Pásztor Bálint felszólalása (Ótos András felvétele)
KÖVETENDŐ PÉLDA A JÓ SZERB–MAGYAR KAPCSOLAT
Semjén Zsolt szerint a Szerbia és Magyarország közötti gyümölcsöző kapcsolat követendő példa. Ennek megalapozásában nagy szerepe volt Pásztor Istvánnak és Aleksov Ljubomirnak. – Amennyiben jó a kapcsolat a két ország között, elvárás, hogy mindkét nemzet részesüljön az ebből származó előnyökből. Fontos azt is leszögezni, hogy a bármilyen okból fennálló rossz viszonyok miatt, az adott nemzetiségű embereknek nem szabad, hogy hátrányuk származzon – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
MI LESZ A JÖVŐBEN?
Potápi Árpád János szerint bőven van még tennivaló.
– Közösségeket építünk, ezeket igyekszünk megerősíteni, hogy később akár a mi segítségünk nélkül is működni, bővülni tudjanak – mondta.
A kerekasztal-beszélgetés lezárásaként a résztvevők elmondták: bíznak abban, hogy tíz év múlva, a 43. szabadegyetem nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén, egyre pozitívabb dolgokról számolhatnak be, többek között arról, hogy a magyar nemzeti közösségek kormánytényezők minden utódállamban, mindenhol egyre közelebb kerülnek az autonómiához, és a háború akkor már csak rossz emlék lesz.
Nyitókép: A nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen az összes határon túli térségből volt jelen képviselő (Ótos András felvétele)
