A hír, miszerint a Torlak Intézet leállította a BCG-vakcina gyártását, nagy visszhangot keltett a polgárok körében. Az intézet tagadta a híreket, arra hivatkozva, hogy a BCG Vakcinagyártási Osztályát nem oszlatták fel, csak a létesítmény átszervezését tervezik. Az igazság pedig valahol a kettő között van: igaz, hogy a Torlak Intézet jelenleg nem gyárt tuberkulózis elleni oltóanyagot, az is igaz, hogy az osztály átalakítását, valamint új eszközök beszerzését tervezték, illetve az is igaz, hogy az állam elvette az erre szánt pénzt az intézettől, és másnak utalta át. Szerbiában a szülészeti osztályokon lévő gyermekek egy bolgár gyártótól kapnak BCG-vakcinát, számol be az N1.
Stana Bekčić, a gyógyszerészeti tudományok doktora, aki korábban a Torlaknál dolgozott, február 3-án bejelentette, hogy az intézet a továbbiakban nem gyárt BCG-vakcinát. Amint azt egy írásos nyilatkozatában közölte, a termelési részleget feloszlatták, az alkalmazottakat pedig áthelyezték. Elmondása szerint az elmúlt időszakban mintegy 15 millió dinárt különítettek el a „triviális építési munkálatokra”. Mint mondja, olyan dolgokat újítottak fel, amelyeknek semmi köze sincs magának a gyártási folyamatnak a fejlesztéséhez. Darija Kisić volt miniszter, a Torlak Intézet igazgatója gyorsan reagált, kijelentve, hogy a BCG Vakcinagyártási Osztályát nem oszlatták fel, inkább az átszervezését tervezik.
– A korábbi vakcinagyártás egy közel egy évszázada bevezetett eljáráson alapult, és a már megkezdett, a legmodernebb szabványokhoz való alkalmazkodás lehetővé teszi a standard BCG-vakcina mellett a BCG-immunpreparátumok előállítását is – olvasható a Torlak Intézet válaszában.
A Torlak Intézet 1927-ben készítette el az első BCG-vakcinát a tuberkulózis ellen, amely – az intézet bevallása szerint – alig változott egy évszázad alatt. 2024 áprilisában a Torlak közbeszerzést írt ki a BCG Vakcinagyártási Osztályának átalakítására annak érdekében, hogy a gyártási folyamat összhangba kerüljön a helyes gyártási gyakorlat irányelveivel. A projekt értéke 140 millió 640 ezer dinár volt, ami mintegy 1,2 millió eurót jelent. A pénzből a tervek szerint a meglévő, mintegy 300 négyzetméteres, fűtési, szellőző- és klímaberendezéssel nem ellátott térben terveznek és végeznek munkálatokat. A pályázati dokumentációban az szerepel, hogy egy műszakban minimum nyolc alkalmazott gyártaná a BCG-oltóanyagot, és az új berendezések telepítését követően a tervek szerint 250-500 ezer adag gyártasára kerülne sor. Mindez azonban meghiúsult, amikor a szerb kormány úgy döntött, hogy a Torlaknak szánt forrásokat átirányítja, és egy másik költségvetési kedvezményezetthez utalja át. Így tavaly május 24-én a Torlak Intézet felfüggesztette ezt a munkát. A nyilvánosan elérhető dokumentációból azonban kiderül, hogy sem 2024-ben, sem 2025-ben nem ismételték meg a beszerzést, így kérdés, hogy mikor kezdődik meg újra a BCG-vakcinagyártás az intézetben.
A 2024-es közbeszerzési tervben a Torlak valóban tervezte a BCG-vakcina üzemének megújítását és aktívan is dolgozott rajta, de az idei tervben ez a tétel egyáltalán nem szerepel. Az N1 felkereste a Pénzügyminisztériumot és a Torlak Intézetet is az üggyel kapcsolatban, de az írás megjelenéséig nem kaptak választ arra a kérdésre, hogy a Torlak mikor tervezi újraindítani a termelést, és arra sem, hogy mikor folytatódik az osztály átalakításával kapcsolatos munka.
Nyitókép: Fotó:Beta
