Március utolsó vasárnapján, az idén 30-án, ismét előre kell hajtani az órát. A nyári időszámítás szerint hajnali 2-kor már 3 óra lesz, egy órával kevesebbet alhatunk, és hosszabbak lesznek a nappalok.
Szerbiában, ahogyan Európa legtöbb országában, évente kétszer állítják át az órát a téli és nyári időszámítás miatt. Március utolsó hétvégéjén térünk át a nyári időszámításra, október utolsó vasárnapján pedig kezdődik a téli időszámítás. A nyári időszámítást Szerbiában 1983. március 27-én vezették be, összhangban az Európai Unió döntésével, elsősorban a várható gazdasági előnyök, az egységes piac, a közlekedés és kommunikáció, valamint az ipar jobb működése érdekében.
Az Európai Bizottság azon javaslatáról, hogy szüntessék meg a szezonális óraátállítást március és október utolsó vasárnapján, még nem született végleges megegyezés. A javaslatot 2019-ben támogatta az Európai Parlament, két évet adott a tagállamoknak annak eldöntésére, hogy a téli vagy a nyári időszámítást véglegesítik-e, a kérdést azóta sem sikerült rendezni, s a tagállamok még nem fogadták el a javaslatot. Továbbra is vita tárgya tehát, hogy át kell-e állítani az órákat évente kétszer, vagy csak a téli időszámítást kellene bevezetni – ezt a megoldást tartják kézenfekvőnek a legtöbben, s nem a nyári időszámítás megtartását egy esetleges, óraátállítást felszámoló következmény esetén. Az egyik leggyakrabban említett ok a nyári időszámítás elhagyására a tudományos kutatások eredményeiben lelhető fel, az óraátállítás emberi egészségre gyakorolt hatásáról vitatkoznak sokan, e gyakorlat negatív következményeire mutatnak rá a különböző elemzések.
